Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
622 megfogalmazva a korábbi javaslat. Végre az Alkotmánybíróság adott iránymutatást arra, hogy hogy lehet esetleg ezt a javaslatot helyesen megfogalmazni. Úgy vélem, hogy az előttünk fekvő javasl at korrigálja azokat a hibákat, melyeket az Alkotmánybíróság a korábbi módosító javaslat kapcsán megfogalmazott. Tehát technikailag pontosítja az Alkotmánybíróság elvárásainak megfelelően a jogszabályt. Még egy általános megjegyzés az Alkotmánybíróság hatá rozataival kapcsolatban, ami igaz egyébként a Btk.ra is, de ugyanúgy igaz az előttünk fekvő javaslatra. Úgy gondolja három alkotmánybíró a testületből, hogy mielőtt újra határoznak a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosító javaslat tárgyában, fölül kell vi zsgálni az Alkotmánybíróság véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban kialakított gyakorlatát. Mi, akik előterjesztettük a korábbi javaslatot, ami alkotmányellenesnek bizonyult sajnos, és a jelen javaslat előterjesztői is, hangsúlyozzuk azt, hogy a tá rsadalmi környezet változásával - és 15 év azért már nagy idő, sőt 20 még nagyobb - bizony változik a jogrendszer is. Kisebb társadalmi változások során nem kell feltétlenül jogszabályt módosítani, ezekben az esetekben elegendő az, ha a jogalkalmazó, a bír óságok, jelen esetben az Alkotmánybíróság a saját gyakorlatán változtat, árnyalja azt. Amíg a rendszerváltozáskor szükséges és üdvözlendő gyakorlat volt, hogy szinte korlátlan a szólásszabadság, hiszen ez akadályozza meg azt, hogy visszarendeződjön egy fri ss demokratikus társadalom diktatúrává - a szinte korlátlan szólásszabadságot kívánja meg ez az élethelyzet , addig egy stabilizálódó demokráciában felértékelődik az embereknek az emberi méltósághoz való joga a szólásszabadsághoz képest. (13.20) Nincs az a veszély már, hogy bármi visszarendeződne. Nem hiszem, hogy bárki ezt komolyan gondolná. (Kontur Pál: Visszatértek a régi rendszerhez.) Parancsol, képviselőtársam? (Kontur Pál: Visszatértek a régi rendszerhez. - Az elnök csenget.) Ha pedig ez így van, akk or ezt az Alkotmánybíróságnak is fel kell ismerni. Nem én mondom ezt csupán, hanem alkotmánybírák mondják ugyanezt. Nos, tisztelt Országgyűlés, ha mindezeket figyelembe vesszük, és az Alkotmánybíróság valóban felülbírálja, mielőtt ebben a kérdésben esetleg határozatot hoz, mert beadvány biztos lesz az alkotmányellenesség megállapításának okán, ha ezt felülvizsgálja, akkor meggyőződésem, hogy ez a javaslat alkotmányosnak fog bizonyulni. Egy megjegyzést engedjenek még meg konkrétan a normaszöveggel kapcsolatb an. Azt tudom mondani - bár bevallom őszintén, nem mélyedtem el a polgári tényállás alkotmánybírósági határozatának mélységeiben és rejtelmeiben , lehet, hogy indokolt, ami a javaslatban van, de én mégis felvetem, hogy az én meglátásom szerint az úgynevez ett sértetti kör talán egy picit túl szűk. Lehet, hogy érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy ezt picit kibővítsük, de hangsúlyozva és fenntartva azt, hogy mielőtt erre konkrét javaslatot teszek, konzultálni fogok az elképzelésem alkotmányosságát illetően, mert semmiképpen nem szeretném azt, hogy ha az Alkotmánybíróság erre a megoldásra irányította a jogalkotó figyelmét, akkor esetleg egy újabb alkotmányellenes javaslatot fogadjon el az Országgyűlés. A másik, ami tartalmi megjegyzésként felmerült nagyon sok akban, és a társadalmi szervezetek is hangoztatták: nem elég konkrétak a meghatározások, a jogi norma megfogalmazása nem elég konkrét; hogy túl absztrakt a jogi norma; az egyéni jogérvényesítések kapcsán meg kellene követelni a konkrét sérelemnek legalább a lehetőségét, hogy konkrét sérelem érheti a társadalmi csoport tagjait. Nos, tisztelt Országgyűlés, ha ezt megköveteljük, akkor elveszti a funkcióját a javaslat, alkalmazhatatlanná válik, értelmezhetetlenné és értelmetlenné válik, hiszen itt pontosan arró l van szó, hogy nem az egyéni konkrét jogsértéseket kívánja szankcionálni a jogalkotó, hanem a társadalmi csoportokat ért megnyilvánulásokat, amelynél az emberi méltóságot sértő megnyilvánulások mintegy átsugároznak az egyénre. Ilyenformán úgy gondolom, ho gy ezek a megállapítások nem állják meg a helyüket, így egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amely bátran támogatható. Én azt is javaslom a tisztelt
