Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
593 politikai frusztrációit büntetőjogalkotással kívánja feldolgozni, úgyhogy nyugodtan nevezhetnénk a tör vényt ahelyett, amit itt használnak, közrendvédelmi törvény helyett frusztrációtörvénynek. Erre egyébként szép példát mutatott az előbb Fogarasiné Deák Valéria képviselőtársunk, aki a tojásdobálástól a holokausztig terjedő szép ívbe belekeverte a politikai ellenzéket. Úgy hiszem, hogy ilyen törvényjavaslatnak a politikai célja eléggé világos, és éppen Fogarasiné Deák Valéria adott rá példát, hogy milyen politikai megrendelésre történt ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztése. Miniszter úr expozéját hall gatva az jutott eszembe, hogy a tettek és a szavak ellentétben állnak, miniszter úr. A Gyurcsánykormányról minden elmondható, csak az nem, hogy rendpárti lenne. A törvényjavaslat több ponton alkotmánysértő állá spontunk szerint, alkotmányellenesen korlátozza a gyülekezési szabadságot és a személyiségi jogokat. Ezekre a korlátozó rendelkezésekre, jogkorlátozó rendelkezésekre szeretnék példákat felsorolni az általános vita szintjén. Az első és leginkább szembeötlő alkotmányellenes rendelkezés az én megítélésem szerint a félelemkeltésre alkalmas rendezvényen való részvételnek a megfogalmazása és ennek szabálysértésként való beiktatása. A gyülekezési jog korlátait a kétharmados gyülekezési törvény fogalmazza meg, és c sak és kizárólag a gyülekezési jog gyakorlásának a módjában láthat korlátozást az, aki elolvassa ezeket a törvényeket. A gyülekezési jog gyakorlásának a módját lehet kordába szorítani, hiszen amikor azt mondja a gyülekezési törvény, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, bűncselekményre való felhívást, és nem járhat mások jogainak és szabadságának a sérelmével, akkor pontosan körbeírja azt a korlátot, amelyet alkotmányosan az akkori törvényhozás meghatározott, és ez a korlát ne m más, mint az erőszakos és a békés demonstráció, az erőszakos és a békés gyülekezés közötti különbségtétel. Az alkotmány a békés gyülekezés jogát védi, és minden, ami ezen kívül esik, az erőszakos gyülekezés és annak megnyilvánulási formái mind alkotmánye llenesek és így jogellenesek. Tehát amikor a kormány meghatározza a félelemkeltésre alkalmas rendezvény fogalmát, akkor nem a gyülekezési jog gyakorlásának a módját tekinti disztinkciónak, hanem a gyülekezés célját, a gyülekezés tartalmát, a gyülekezéssel kiváltani kívánt hatást tekinti jogellenesnek, és így ezzel tartalmi cenzúrát állapít meg a gyülekezési jog gyakorlásával szemben. Ami azt jelenti, hogy a gyülekezési jog, amely egy kollektív véleménynyilvánítás, hogyha másként fogalmazzuk, mint ahogyan a véleménynyilvánítás sem korlátozható a tartalma alapján, ugyanígy nem korlátozható a gyülekezési jog a tartalma alapján. Elégségesnek és elegendőnek tartjuk azt a korlátot, amely a gyülekezési törvényben van, és úgy gondoljuk, hogy a jogalkalmazásnak kelle ne ezt a korlátot hatékonyabban és következetesebben érvényesítenie. (11.00) Amikor a gyülekezési törvény azt mondja, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekményre való felhívást, vagy mások jogait vagy szabadságá t nem sértheti, akkor azt is mondja a gyülekezési törvény, hogy ha ilyen rendezvény, ilyen gyülekezés kerül megtartásra, a rendőrség köteles azt feloszlatni. Kötelezettsége van a rendőrségnek, pontosan azért, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának a módját a lkotmányos keretek közé szoríthassa a rendészeti hatalom. Ilyen alkotmányellenes rendelkezésnek látjuk a be nem jelentett gyűlés szervezésének szabálysértéssé nyilvánítását. Ez maga az orwelli gondolatbűn. A be nem jelentett gyülekezés szervezését nem felt étlenül követi a be nem jelentett gyülekezés megtartása. Nem tudjuk, hogy megtartjáke a be nem jelentett gyülekezést, be nem jelentett rendezvényt. Mint ahogyan az is elképzelhető, hogy észlelve azt, hogy nem jelentették be, későbbi időpontban bejelentik, és jogszerűvé válik a be nem jelentett gyülekezés. Az Alkotmánybíróság éppen a spontán gyülekezéssel kapcsolatos döntésében az én értelmezésemben vagy a mi értelmezésünkben lényegében alkotmányos védelem alá helyezte a spontán gyülekezést, azt mondta, hog y alkotmányos a spontán gyülekezés.
