Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
594 (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ha elfogadnánk a kormány olvasatát, a kormány javaslatát, akkor kizárólag a véletlen összesereglés lenne alkotmányos és jogszerű, minden egyéb magat artás már szankcionálás alá kerülne. Biztos vagyok benne, hogy az Alkotmánybíróság nem azt értette a spontán gyülekezés alatt, hogy emberek összetalálkoznak az utcán. A gyülekezés és a gyülekezési jog véleménynyilvánítás, ebből a célból gyűlnek össze. Tehá t ki van zárva a megítélésem szerint, hogy ez alkotmányosan korlátozható lenne. Azt elfogadom, hogy a be nem jelentett gyűlésen való részvétel, tehát amikor meg is tartják ezt a gyűlést, akkor az valamilyen szankciót vonhat maga után. Bár hozzáteszem, hogy szerintem akkor is csak a szervezőt lehetne ezért felelősségre vonni, hiszen a résztvevő nem feltétlenül tudja, hogy milyen jogi körülmények között kerül megtartásra ez a rendezvény, vagy az utcai járókelő, aki odasereglik, nem tudja, hogy milyen körülmén yek között kerül megtartásra. Ilyen alkotmányellenes rendelkezésnek tartjuk a szabálysértők szégyenlistájának a megalkotását. Miniszter úr, ma a hatályos szabályaink és alkotmányos szabályaink szerint még a móri mészárosnak is csak a keresztnevét lehet nyi lvánosságra hozni. A legsúlyosabb bűnök elkövetőinek az anonimitása garantált, személyiségi jogi védelem alatt áll. Nem lehet nyilvánosságra hozni ennél sokkal csekélyebb deliktumok, csekélyebb vétségek elkövetőinek az adatait. (Közbeszólás: Amíg el nem ít élik.) Vagy ha önök azt feltételezik, hogy alkotmányos ez a magatartás, akkor miért a bagatell szabálysértésekkel kezdjük, akkor miért nem a rablógyilkosoknak a szégyenlistára való kitétele a kormány javaslata? Mi magyarázza azt, hogy miközben a közlekedés i szabálysértők szégyenlistára kerülnek, közben az ennél sokkal súlyosabb bűncselekmények elkövetői, sokkal súlyosabb törvénysértések elkövetői pedig anonimitásban maradnak? Ez a javaslat értelmetlen, és azt hiszem, hogy alkotmányellenes is. Megítélésem sz erint szakmai nonszensz, de nem feltétlenül alkotmányellenes rendelkezés az alkalmatlan eszközzel elkövetett fenyegetés büntetni rendelése. Itt megint csak utalnék arra a bizonyos frusztrációra. Képviselőtársaim, ebben a parlamentben nem szoktunk azon az a lapon törvényeket alkotni, hogy mi fehér poros leveleket kaptunk, és akkor hozzuk be ide a Házba a mi frusztrációnkat egy büntetőjogalkotásban. Kérem, gondolják végig, hogy az alkalmatlan eszközzel elkövetett fenyegetés más vonatkozásban mennyire értelmet len, és mennyire indokolatlan ennek a büntetni rendelése. Ugyanígy szakmai nonszensznek tartom azt az értelmező rendelkezést, hogy az is erőszak, ami nem az. Tisztelt Képviselőtársaim! Az az értelmező rendelkezés ezt jelenti. Eddig világos volt, hogy csak olyasmiért lehet büntetni az embereket, az elkövetőket, ami valóban a társadalomra veszélyes. De mi magyarázná azon kívül, hogy a tojásdobálást ide akarják venni, mi magyarázná, hogy azt az erőszakot, ami egyébként nem valósít meg testi sértést, azt is bün tetni lehessen rendelni? Semmi más magyarázatot nem látok rá, megint csak a frusztrációt, kizárólag a frusztráció az egyetlen magyarázat. Tisztelt Képviselőtársaim! A bírósági szervezeti törvény módosítását nem támogatjuk. Ez egy kétharmados törvénymódosít ás, ez nem fog megszületni a Házban. Álláspontunk szerint ugyanis nem az a jó megoldás, hogy a törvényhozás paragrafust ad a bíró kezébe meg a bírósági vezető kezébe, hogy azzal tartsa fenn a rendet. Nem ez a jó megoldás. Nekünk ettől eltérő elképzelésünk van. Egyrészt ez pénz kérdése, tehát pénz kérdése az, hogy a bíróságokon fenn tudják tartani a rendet. Másrészt pedig szilárd meggyőződésünk, hogy a bíróságokon állami rendészeti szervnek kell garantálnia a rendet, állami rendészeti szervnek kell fenntarta ni a rendet. Elfogadhatatlan, és azt kell mondanom, hogy szégyellnivaló dolog, snassz, hogy magán őrzővédő cégek tartják fönn a bíróságokon a rendet. Menjenek el egy európai országba, nézzék meg, hogy ott ki áll a bíróság kapujában! Állami rendészeti szer v. Azért mondom, hogy állami rendészeti szerv, mert nem tudom eldönteni, hogy ennek milyen rendészeti szervnek kell lennie. Nem biztos, hogy a rendőrségnek kell lennie, lehet, hogy egy speciális rendészeti szervnek. De mindenképpen az igazságszolgáltatás
