Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója:
586 Az élet bebizonyította azt, hogy bizony szükség van a garázdaság Btk.beli tényállásában megjelenő, nagyon fontos tényállási elem, az erőszak törvényi definíciójára, egyszerűen azért, mert az e tekintetben korábban évtizedeken keresztül egységes bírói gyakorlat megbomlott, új értelmezések jelentek meg. A javaslat pedig azt célozza, hogy állítsuk vissza az értelmezés és ezen keresztül az igazságszolgáltatás egységességét. Ennek lényege egyébként az, hogy erőszakos magatartásnak minősül a más személ yre gyakorolt, támadó jellegű fizikai ráhatás akkor is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására. Ez volt az, amit a magyar bíróságok egységesen és következetesen alkalmaztak. Azt javasoljuk, legyen ez immár törvényi követelmény is. Az elmúlt időszak tap asztalatain alapszik, és úgy gondolom, fontos változás az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése bűncselekményének más fejezetbe helyezése, és egy új elemmel történő kiegészítése. Eddig ez a hivatali bűncselekmények között szabályoztatott, és emiat t arra az értelmezésre adott alapot, hogy ezt csak hivatalos személy hivatalos eljárásban követheti el, de jól tudjuk, hogy nem erről van szó. A szerkezeti változás világossá teszi, hogy ezt a bűncselekményt bárki, aki másokat alkotmányos jogaik gyakorlásá ban megzavarni, akadályozni kíván, elkövetheti. Megint csak azért, hogy ne legyen vita a jogalkalmazásban, ezt a tényállást javasoljuk kiterjeszteni a választási gyűlésekre éppen úgy, mint a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó egyéb rendezvényekre. Szi ntén az alapvető jogok védelmének megerősítését szolgálja az a változtatás, amely a Btk.ban eddig meglévő nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak tényállását a társadalom valamennyi csoportja - természetesen ez mindig bizonyos jel lemzők szerinti, homogén csoportot jelent - védelmére egészíti ki. (10.20) Magyarán, nemcsak az eddig meghatározott jellemzők, hanem más jellemzők szerint létrejött csoportok elleni erőszakos fellépés is védelemben részesül e Btk.beli tényállás alapján. L ényegesen szigorítani javasoljuk a közérdekű üzem működésének megzavarása esetén kiszabható szankciókat. A tapasztalat azt mutatja, hogy bizony újabban csoportosan, nemegyszer felfegyverkezve emberek megpróbálják a televíziótól az internetszolgáltatókig, a vasúttól a távközlésig megzavarni ezeknek az üzemeknek a működését, sokak számára jelentős károkat, működési zavarokat okozva. Ez nemcsak a közrend védelmét szolgálná hatékonyabban, hanem a színesfémlopásokkal szemben fellépést is eredményesebbé tenné. M indenki előtt, ha máshonnan nem, a sajtóból ismert, de itt a teremben bizony sértettek is helyet foglalnak, ismert az a jelenség, amelynek keretében gyanús fehér port tartalmazó küldeményeket kaptak szervezetek, személyek, hol arra utaló felirattal, hogy e bben egészségkárosító anyag van, hol csak felirat nélkül, de nyilvánvalóan félelemkeltés, ijesztgetés, fenyegetés céljával. Azért, hogy ezeknek a megítélésében a jövőben ne legyen bizonytalanság, világosabb, egyértelműbb eligazítást adjunk a jogalkalmazás számára, javasoljuk a zaklatás és a közveszéllyel fenyegetés törvényi tényállásainak megfelelő módosítását. Fontos új eleme a javaslatnak az előkészület hagyományos jogintézményének a súlyos bűncselekmények mainál szélesebb, de még mindig óvatosan szűk kör ére történő kiterjesztése. Ma az élet elleni és terrorista cselekmények körében érvényesül például az erőszak büntethetősége, most azt javasoljuk, hogy a súlyos testi sértés, a hivatalos személy elleni erőszak meg a hivatalos személy működése kapcsán elköv etett bántalmazás vagy a rablás tényállására is terjedjen ki az előkészület büntethetősége. Vagyis aki ilyen cselekményekre ajánlkozik, vállalkozik, ehhez szükséges eszközöket szerez be, másokkal összebeszél, bizony viseljen komoly büntetőjogi felelősséget . Magyarán, azt javasoljuk, hogy a büntetőjogi védelem határát toljuk kijjebb. Ha sok a támadás, ha nagyobb a veszély, akkor máshol, kicsit kijjebb kell a védelmi eszközöket felépíteni, a bástyákat megerősíteni. Tudjuk azt is, hogy a közrend, a köznyugalom védelme szempontjából kiemelkedő jelentősége van a szabálysértési törvénynek, ami a büntetőjogi védelmet nem igénylő, de a társadalom nyugalmát
