Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 29 (159. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP):
537 forrástól eshet el úgy, hogy gyakorlatilag megvonja a teljesítés lehetőségét azon piaci szereplőktől, akik egyébként meg tudják fizetni és meg is fizetik a műsorszolgáltatási d íjat. Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében tehát a 2007. évi költségvetés főösszegei, a kiadások és a bevételek a feladatok ellátása szempontjából kielégítően alakultak, és ha nem is mindig hatékony, de egy meglévő és működő rendszer képét mutatták min dannyiunk számára. Azonban a digitális átállásra és a változóban lévő médiakörnyezetre tekintettel mindenképpen szükség van egy új médiatörvényre, amely megnyugtatóan rendezi a médiahatóság helyét, szerepét és céljait és feladatait, és nem utolsósorban a k öltségvetését, hiszen a jelenlegi helyzetben a testület tevékenysége csak egy beteg szervezet akut kezelésére alkalmas. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MDF soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Pettkó képviselő úr. Megadom a szót Jánosi Gy örgy képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Öné a szó, képviselő úr. DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Rádió és Televízió Testület a jogszabályi előírásoknak megfelelően határidőben benyújtotta beszámolóját a 2007. é vi költségvetés végrehajtásáról. A beszámoló kellően részletes, kellően pontos, jól tükrözi a 2007. évi gazdálkodás folyamatait, az abban kitapintható tendenciákat, és jó alapot ad arra, hogy minősíteni tudjuk az ORTT gazdálkodását, illetve meghozzuk a dön tést a beszámoló elfogadásáról, illetve elutasításáról. Természetesen megszoktuk már, hogy ilyenkor egy zárszámadás során mindig előjön ugyanaz a vita, ami a költségvetés során elő szokott jönni, nevezetesen az a kérdés, hogy egy kétharmados törvény előírá sait egy feles törvénnyel korrigáljuk, avagy sem. A probléma hátterében az áll, hogy 2006ban megszületett a médiatörvény. Hamarosan kiderült azonban, hogy a testületnek az ott előírt normatív finanszírozása nem elégséges ahhoz, hogy normális szinten végez ze a működését. Ezért immár nyolcadikkilencedik éve állandóan szembesülünk ezzel a problémával, hogy a költségvetés elfogadásakor meg kell engedni az Országos Rádió és Televízió Testületnek azt, hogy a Műsorszolgáltatási Alapból bizonyos összegeket, ebben az évben 400 millió körüli összeget átcsoportosítson a saját működésére. A vita mindig ugyanerről szólt. A mindenkori kormányoldal nem tudott mást tenni a költségvetés során, mint megadta ezt a felhatalmazást, a mindenkori ellenzék pedig folyamatosan vita tkozott, szóvá tette mindezt. A háttérben persze az volt, hogy mind ez ideig igazán esély nem mutatkozott arra, hogy akár ötpárti egyetértéssel is módosítsunk ezen a ponton egy kétharmados médiatörvényt. Talán az előttünk álló időszakban minderre lesz esél y. Nem akarom ezt a vitát folytatni, hiszen ezt a vitát már lefolytattuk akkor, amikor a költségvetési törvényt elfogadtuk, és kijelöltük az ORTT gazdálkodásának kereteit. Úgy érzem, akkor járunk el helyesen, ha az ott kijelölt keretek között vizsgáljuk az t, hogy mennyire volt szakszerű, mennyire volt normális a testület, illetve a hivatal gazdálkodása. Ezzel kapcsolatban a beszámoló is tükrözi ezt, sőt az állami számvevőszéki jelentés is, hogy lényegét tekintve pozitív tendenciá kat lehetett tapasztalni a gazdálkodásban. Az eredeti előirányzat 1 milliárd 428 millió forint volt a többletforrásokkal együtt, a végleges bevétel azonban 4,5 százalékkal meghaladta a 2006. évi költségvetési törvényben meghatározott kereteket. Az előirány zatok teljesítésének belső összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a külső megbízotti foglalkoztatás a kormányzati elképzeléseknek megfelelően jelentősen, mintegy 30 százalékkal csökkent. A jelentkező feladatokat belső tartalékok mozgósításával sikerül t megoldani. 2007ben az engedélyezett 128 fővel szemben 120 fővel látta el az ORTT hivatali feladatait, a többletmunkák elismerésére az államigazgatásban elfogadható nagyságrendű, háromhavi jutalmat fizetett csak. A személyi juttatások és járulékok 2007. évi összege így 1 milliárd 101 millió forint volt, amely alacsonyabb szinten alakult a 2006. évinél. A takarékos, ésszerű gazdálkodás eredményeként mind a
