Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 29 (159. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
536 módosítására. E jogi keretek között az ORTT minden évben kezeli a jogszabályban meghatározott pénzeszközöket, ellátja hatósági feladatait is. Az ORTT mint hatóság tehát elsősorban jogot alkalmaz, e zért a médiarendszer anomáliái, az évenkénti átcsoportosítási kényszer, amiről már több képviselőtársam is beszélt, az üzemben tartási díj átvállalása óta jelentkező finanszírozási problémák, a digitális átállás kihívásainak kezelése nem orvosolható átcsop ortosításokkal, nadrágszíjgazdálkodással, hiszen ez mind jogalkotási kérdés. A médiahatóság a jelenlegi jogszabályi keretek között működik és alkalmazza a hatályos jogot olyan mértékben, amilyen mértékben az adott paragrafus ezt megengedi. Ha a szabályozá s nem felel meg a kor követelményeinek, nem egyértelmű, akkor az alkalmazása során hozott döntések is vitára adhatnak alapot. Évek óta a Házban azt látom, hogy a képviselők erről vitatkoznak. A költségvetés végrehajtásáról szóló törvénytervezet tehát egy, a jelenleg hatályos jog keretei között tevékenykedő hatóság gazdálkodásának a képét mutatja. Az elmúlt tizenkét évben egy működő rendszert épített fel, amely azonban mára ha nem is teljesen elavult, de nagyon sok változtatást igényel, hiszen a jelen és a j övő követelményeinek már nagyon nehezen tud megfelelni. Az elmúlt évben számos olyan esemény történt, amely alapvető változásokat indított el. Az egyik ilyen és talán legjelentősebb az Alkotmánybíróság 46/2007. számú határozata, amely alkotmányellenesnek á llapította meg az ORTT szankcióalkalmazási gyakorlatát, pontosabban az ezt megalapozó jogszabályhelyet. A másik ilyen esemény a digitális törvény megszületése és maga az a folyamat, amely remélhetőleg egy új és a kor kihívásainak megfelelő médiatörvény meg születését jelenti majd. Nem állhatom meg, hogy ne mondjam el azt a gondolatot a tisztelt képviselőtársaimnak, hogy azt gondolom, a digitális törvénynek nem most kellett volna megszületnie, hanem az előző országgyűlési ciklus végén, ha az akkor a parlament ben lévő négy párt meg tudott volna állapodni abban, és a Magyar Szocialista Párt nem erőltette volna rá az előző ciklusban az akaratát a másik három parlamenti pártra, akkor az akkori törvény nem bukott volna meg - én ezt így látom , és akkor ma sokkal e lőrébb tartanánk. A 2007. évi költségvetés azt mutatja, hogy az ORTT a jelenleg hatályos jogszabályok alapján el tudja látni hatósági feladatait, a 2008. évi költségvetés pedig biztosítja, hogy a médiavilág továbbra se maradjon felügyelet nélkül. A terveze tt változások, túl azon, hogy nyilvánvalóan egy hatékonyabb, a kihívásoknak jobban megfelelő rendszer kiépítését célozzák, magukban hordozzák egy olyan átmenet veszélyét, amely során esetleg a média bármely szegmense felügyelet nélkül maradhat. A következő évek feladata tehát egy minél egyszerűbb és átláthatóbb átmenet levezénylése úgy, hogy a legfontosabb és remélhetőleg változatlan értékek, koncepciók védelme, úgymint a médiapluralizmus, közszolgálati értékek, gyermekvédelem, reklámkorlátok, egy percig se maradjanak felügyelet nélkül. Ezen persze nem segít az, hogy az Országgyűlés 2007. december 3án fogadta el a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi törvényt, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvén y módosításáról szóló törvényt, amelynek 9. §a befagyasztja a médiahatóság műsorszolgáltatási jogosultságát, az annak megpályáztatásával és megújításával kapcsolatos tevékenységet. A moratórium nyilván egy új törvénynek készítette elő az utat, de mivel ez azóta sincs, így több kárt okozott, mint hasznot, és ez majd jövőre a 2008. évi költségvetés végrehajtásánál meg is fog látszani. Azt gondolom, akik a parlamentben vagyunk és ezzel a témával foglalkozunk, ezt mindannyian nagyon jól tudjuk. Egy példa erre: a testület főleg a kisebb és szerényebb anyagi helyzetben lévő műsorszolgáltatók kérésére rendszeresen ad részletfizetési kedvezményt a műsorszolgáltatási díj fizetése kapcsán, mivel rendszerint csak így biztosított a műsorszolgáltató teljesítése, ezzel p edig a testület bevétele. Ennek az eszköznek a megvonása, mivel a moratórium szerint a testület 2008. december 31ig nem mentesíthet senkit a korábbi kötelezettségvállalás alól, ellehetetleníti azon műsorszolgáltatók teljesítését, amelyek a kedvezmény segí tségével tudják csak megfizetni a díjat. A testület tehát újabb biztos bevételi
