Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újramegnyitott részletes vitájának folytatása és lezárása - IVANICS FERENC (Fidesz):
3919 Köszönöm szépen. 15 perces időkeretben Ivanics Ferenc képviselő úr hozzászólása következik. IVANICS FERENC (Fidesz) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A költségvetéssel kapcsolatban és a közoktatási részével kapcsolatban e lég sok mindenre kitekintettünk, és figyeltük azt, hogy tulajdonképpen ezek az intézkedések mit is jelentenek. Amit itt a mai estén láthattunk és hallhattunk, az nyilván egy becsületes megvédése annak a költségvetésnek, amit szerintem nem nagyon tudtak meg tenni, de mégis a kiállásukért gratulálok a kormánypárti képviselőknek. De úgy gondolom, hogy ebből a költségvetésből meglehetősen hiányoznak azok a pontok, amelyeknek a révén érthetővé válna, hogy merre menjünk tovább. Egy példát említenék. Nem akartam sz aporítani az előbb a kétperces hozzászólások sorát, de nekem a legnagyobb gondom a közoktatásról folytatott vitánkkal az, hogy Keller államtitkár úr nem mondta egyszer sem azt, hogy a közoktatás stratégiai ágazat, úgy gondoljuk, hogy ez lehet a kitörési po ntunk, és ezért nem az átlagos fűnyíróelvet alkalmaztuk, hanem a közoktatásból kevesebbet vettünk el. (21.00) Ha ez így elhangzik, és ezek után jön az, hogy van egy kormányzati döntés, hogy a 13. havi fizetéssel mit csinálnak, és ezek után ez kikerül a sor okból, akkor nyilvánvaló, hogy innentől érthetővé válik. Az a fő gondom, hogy ez a fajta szándék nem látható a mai magyar költségvetésből, hanem annak a fűnyíróelvnek próbálnak megfelelni, amelyet az IMF vagy a jelenlegi helyzetünk kényszerített ránk. Tehá t komoly problémákat látunk. A délelőtti vitában is egészen elképesztő módon 2006ot, Őszödöt nem lehetett emlegetni, de 20012002re folyamatosan vissza lehetett mutatni, arra, amit a Fidesz tett. Ma az esti vitában is elhangzott az, hogy bizony milyen pr oblémák indultak el 20012002től. Erről egy rövid reagálást, a véleményemet szeretném elmondani. 2002 nyarán a Fidesz elfogadott egy olyan javaslatot, amelynek a fedezete megvolt arra az évre, és buta módon elhitte a kormánynak azt, amit a kormány mondott . Akkor, 2002 végére kiderült, hogy a kormány képtelen teljesíteni mindazt, amit mond. Egész komoly átalakításokat végzett azon a költségvetésen, amely költségvetés a későbbiekben már nem tudta teljesíteni azokat a makrogazdasági feltételeket, amelyek révé n továbbmehetett volna a magyar költségvetés. Nyilván sokan sokféleképpen ítélik meg. Azt gondolom, hogy a Fideszkormány is követett el hibákat, és vannak olyan intézkedések, amelyeket másképp tett volna, de ha az a fajta gazdaságerősíté s, amit a Fidesz elkezdett, folytatódik, akkor nem szaladunk bele abba a komoly hitelfelvételi sorozatba, amelyet ez a kormány elkövetett a magyar nemzet ellen, és a magyar nemzetbe beleértem a baloldalra szavazókat is, nehogy TataiTóth András képviselőtá rsam félremagyarázza ezt a mondatot. Ebben a helyzetben csak azt láthatjuk, hogy a magyar kormány inflációbarát politikát folytatott, amely politika révén például a lakásépítési támogatásokra sokkal nagyobb kifizetéseket kellett eszközölnie és félretennie a költségvetésben, mint az korábban meg lett volna határozva. A Fidesz határozott, inflációcsökkentő politikájával a 6 százalék alatti banki kamat esetén ezek a lakásépítési támogatások is már jelentős mértékben csökkentek volna, és nem vitték volna félre a magyar költségvetést. Ha innen nézzük, azt láthatjuk, hogy bizony a kormány óriási hibát követett el, majd amikor négy év múlva bevallották, hogy nem csináltak semmit, hanem hagyták a szekeret a szakadék felé rohanni, akkor sem vonták le a megfelelő köve tkeztetést. Tehát ilyen előzmények után fordultunk rá az őszödi beszéd után egy megszorító intézkedésekkel teli politikára, amely megszorító intézkedésekkel teli politika egy dolgot felejtett el: figyelembe venni azt, hogy Magyarországon az egyensúly kiala kítása - nem csak Magyarországon - akkor a legnehezebb, hogyha valami áll. Úgy a legeslegnehezebb egyensúlyozni.
