Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újramegnyitott részletes vitájának folytatása és lezárása - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
3890 hektár olyan területünk van, amelyeknek vannak tulajdonosai, de ezek a tulajdonos ok nem kerültek birtokon belül, nem tudnak rendelkezni a tulajdonukkal. Azt is mondhatnám, hogy egyfajta alkotmánysértésről van szó, mert nem tud rendelkezni a tulajdonával a tulajdonos, ki kéne mérni ezt a földet. Az a forrás, amit a földművelési tárca er re beállított - 200 millió forint , ezzel kiszámoltuk, ez körülbelül 50 évig tartana, hogy a tulajdonába helyezzük a tulajdonosokat. Ez egy abszurd helyzet. A módosító indítványunk, amelyet a Fidesz és az SZDSZ képviselőivel közösen nyújtunk be, arra irán yul, hogy próbáljuk megteremteni a forrásait egy gyorsított folyamatnak, birtokba helyezni a tulajdonosokat, hogy részben pályázhassanak a különböző pályázati forrásokra, mert nem tudnak így, másrészt fejleszthessenek ezeken a területeken. Nonszensz, abszu rd az a helyzet, hogy nem tudnak rendelkezni a tulajdonosok; több százezer emberről van egyébként szó a másfélmillió hektáron, akik nem tudnak rendelkezni a tulajdonukkal. A harmadik köre a módosító indítványoknak, amit szóba szeretnék hozni, ez a tanyákon élők helyzetének valamelyes javítása. Elképesztő, milyen mértékben szakad ketté ez a társadalom. Bizonyára képviselőtársaim is jártak tanyás térségekben, az alapvető infrastrukturális alapéletkörülményeket meghatározó feltételek nélkül élnek itt nagyon s okan. Nem tudom, tudjáke, több mint 200 ezren élnek ma tanyán, 60 ezer tanyáról van szó. Azt szokták mondani kormánypárti képviselőtársaim, hogy majd az európai források erre finanszírozást biztosítanak. Hát, én megnéztem az európai forrásokat. Az Új Magy arország vidékfejlesztési programban ugyan van alapvető szolgáltatások fejlesztése és életminőség javítása, de kérem szépen, az a forrás messze nem elégséges ahhoz, hogy itt legalább a minimális feltételeket meg tudjuk teremteni. Balogh József képviselőtár sam öt kis módosító indítványával próbálja részben a tanyai elektromos hálózatnak egy alapmegoldását, a dűlőutak valamelyes javítását, hogy megközelíthető legyen a terület, a falugondnoki hálózat megerősítését, amely segíti ezeket az embereket - falu- és t anyagondnokokról van szó , a tanyafelújításokat - hatalmas értékek vannak ott, amelyek veszendőbe mennek, hogyha nem foglalkozunk ezzel , illetve a külterületi kutak, a vízellátás ügyét. Nem mondhatjuk azt, hogy ezek különleges igények lennének manapság, a XXI. században, amit nem tudnánk kielégíteni, és a teljes módosítóindítványsor, ez az öt módosító indítvány 1,5 milliárd forintot jelent. (Keller László: Csak!) Megvannak a lábai egyébként, pontosan. Ha valamifajta szolidaritás lenne ebben a társadalom ban, akkor onnan igazán finanszírozható lenne ez a minimális igény a tanyán élők minimális feltételeinek a biztosítása érdekében. Tehát ezt az öt módosító indítványt is szíves figyelmükbe ajánlom Balogh József képviselőtársammal, aki egyébként a Tanyákon É lők Egyesületének elnökeként is terjeszti ide ezeket a javaslatait, tehát nyilván pontosan ismeri, hogy mik azok a legszorítóbb gondok, amelyeken valamilyen módon segítenünk kéne. Ez igazán nem az a réteg, akire rá kéne hárítanunk bármiféle válságot, mint amit általában a kormányoldalról hallani szoktunk, hogy mindenkinek viselnie kell a válság terheit. Azt hiszem, hogy ez a réteg igazán megérdemli azt, hogy a minimális társadalmi szolidaritás jegyében a minimális létfeltételeket a tanyán élők számára bizto sítsuk. Még egy dolgot szeretnék szóba hozni, ami szintén a vidéket érinti, és súlyos következményei lesznek a vidék társadalmára, hogyha a folyamatok nem változnak. (19.00) Azt gondolom, hogy egyfajta diszkriminációt kéne az iskolákkal kapcsolatban megszü ntetni. Nevezetesen egy olyan diszkriminációt, ami azt az iskolát, amely nem társulásban tanítja a gyerekeket - kisgyerekekről van itt szó, tehát nem egyetemi vagy középfokú képzésről , az körülbelül feleannyi költségvetési forráshoz jut egy diákra vetítv e, mint az, aki egyfajta kényszertársulás mentén a központosított iskolába behordott gyerekeket oktatja. Azt gondolom, hogy ez a program pedagógiailag elhibázott, arról nem is beszélve, hogy gazdaságilag sem hoz semmit. Nem tudom, tudjáke, hogy a kistelep üléseken lévő iskolák finanszírozása a teljes közoktatási forráskeretnek nem több mint 3 százalékát jelenti. Tehát nem hoz gazdasági megtakarítást ez a
