Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6530. szám) részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
3853 30 nap, azt hiszem, hogy ebből a szempontból kevésnek bizonyul, itt valami nagyobb határidőt kellene megszabni, ami életszerűbbé tudja tenni a dolgot, és realizálhatóbbá teszi a dolgot. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Kettő percre megadom a szót TataiTóth András képviselő úrnak, MSZP. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Egy mondatot szeretnék mondani arról, hogy valóban, én nem ismerem belülről a mai felsőoktatási intézményeket, nem ott dolgoz om, de azért sokkal jobb véleményem van az ott dolgozó emberekről, szenátusi tagokról, tanárokról, vezetőkről, mint amit Pósán képviselő úr sugall. Remélem, hogy csak feltételezés, nem a tapasztalatát ismertette velünk. Ami a konkrét javaslatára vonatkozik , a 15. pontban van Pokorni képviselő úrnak az a javaslata, amely az elővásárlási jogot taglalja. Ha ezt a javaslatot alaposabban megnézzük, akkor ez tulajdonképpen az egyetemi saját vagyonra is - amit a saját tevékenységével szerzett az egyetem - vonatkoz ik, amellyel ma szabadon gazdálkodik az egyetem. Szűkíteni nem szeretnénk az egyetem jogkörét, ezért ezt a gondolatot, ami ebben szerepel, egy olyan kapcsolódóba építettük be, amely az államtól kapott vagyon esetében tisztázza az elővételi jogot, tehát az adott település önkormányzata, ahol az egyetemnek az ingatlanja van, illetve a magyar állam is elővételi jogot gyakorol, ha éppen elidegenítésre, eladásra kerülne sor. Tehát ennek a javaslatnak a lényegét egy kapcsolódóba beépítettük. Ami a 7. pontra vonat kozó kritikája volt képviselő úrnak, arra utaltam a bevezetésemben. Úgy gondolom, hogy ha a szenátus által megválasztott első számú vezető vagy a többi vezető, aki munkáltatói jogot gyakorol, nem rendelkezik azzal a lehetőséggel, azzal a joggal, hogy a jól dolgozó munkatársainak kiemelt fizetést adjon, akkor visszajutunk az egyenlősdi irányába, akkor kapjon mindenki ugyannyi fizetést, függetlenül attól, hogy jól dolgozik vagy kevésbé jól. Tehát itt azt hangsúlyozom, hogy az egész egyetemi autonómia, főiskol ai autonómia arról szól, hogy alkalmas vezetőket választanak meg. Minden intézménynek olyan lesz a vezetősége, amilyet (Az elnök csenget.) választ magának, és annak az irányítása alatt fog dolgozni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Pósán László képviselő urat illeti a szó két percre, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Tatai Képviselő Úr! Van egy olyan alkotmányos alapelv, ami kimondja, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért. Következésképpen ezt érvényesí teni kell minden területen. Amennyiben valaki annál többet teljesít, mint ami a munkaköri leírásában benne van, azt természetesen vagy külön juttatásban kell részesíteni, vagy akár ilyen kiemelt fizetést adni, mert valami pluszt teljesít. Ugye, ez így vilá gos? Ezért mondom, én egyetértek azzal, hogy a kritériumrendszereket bele kell építeni a szervezeti és működési szabályzatba, de azzal már nem értek egyet, még egyszer mondom, hogy erről csak és kizárólag a munkáltató döntsön, merthogy költségvetési kihatá sa van. Ha a rektor dönt, mondjuk, egy professzor esetében - a rektor a munkáltatói jogok gyakorlója professzor esetében , de az a professzor egy adott karhoz tartozóan van, és a bérbesorolása és a bérkifizetése az adott kar költségvetésénél van, akkor bi zony ezzel a rektor ráoktrojál egy olyan döntést egy karra, hogy tessék valahogy kigazdálkodni. Tehát én erről beszélek, hogy valahogy ennek normális mederben kell folynia, hogy meglegyen a költségvetési financiális háttere, a döntéshozó testület, amelyik a költségvetésről is dönt, az igenis tudjon beleszólni az ilyen kérdésekbe, és mondhassa azt, hogy kérem szépen, az adott esztendőben nem tudjuk kigazdálkodni, mint ahogy számos esetben van a felsőoktatásban arra példa, hogy
