Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - Baasan úr, a mongol Szakmai Ellenőrzési Hivatal főigazgató-helyettesének és kíséretének köszöntése - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6751. szám) részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
3839 Mert úgy látom, hogy egyszer erre az érvelése, máskor meg arra az érve lésre hangolgatnak. Ezért kell egymás mellé tenni pont a gyöngyösi és a Tessedik Főiskola sorsát. Ugyanarról van szó, ráadásul ugyanarról a Szent István Egyetemről van szó, csak ennek két olvasata. Más a rektora, más a város, más a megye, más a település, de egyébként ugyanarról az ügyletről van szó. Hogyan jutott el a magyar felsőoktatás ehhez a szerintem áldatlan, abszurd helyzethez, amelynek a feltételeit vastagon önök hozták létre, önök teremtették meg? Először is fokozatosan csökkentették a felvételi k eretszámokat. Ezenkívül a költségvetésben egyre kevesebb pénzt biztosítanak a felsőoktatásra. Harmadrészt a PPPprogramban kipótolták ezt a pénzhiányt, amellyel viszont eladósították ezeket az oktatási intézményeket, amelynek jó része hosszú távon eladósod ott, és egy időszakig, három évig garanciát vállalt rá a kormány, de azt követően, úgymond, “a piac majd megoldja” választ adták rá. Ezenkívül a bolognai folyamatot felgyorsítva bevezették. Ennek viszont sem a szervezeti, sem a pénzügyi, sem pedig a felsőo ktatás jövőképét adó kereteit nem teremtették meg, nem tudták megteremteni vagy nem akarták megteremteni. És mint jó kis hazánkban minden ügyben, ebből lett egy jó nagy katyvasz, anarchia, iskolák mennek ide, mennek oda, de egyfolytában - ha úgy tetszik - a tó, amiből ezek az intézmények próbálnak éltető nedűhöz jutni, egyre inkább szűkül, szűkítik, kényszerítik, fojtogatják ezeket az intézményeket. Mi történt a Tessedik Főiskolán? Föltettem jó néhány kérdést, hogy érdekes összefüggések vannak, és úgy tűnik , nem magától történtek a dolgok. A szenátus, én azt nem vitatom, hogy döntött, de hogy titkos volte a szavazás, hogy valóban minden szempontból az elhangzott ígéretek és fenyegetések úgy voltake, hogy valóban csak néhány főiskola és egyetem fog megmarad ni Magyarországon, és ha ti nem így döntötök, akkor holnap nem lesz neked állásod vagy holnapután, mert már nem tudjuk biztosítani neked ezt, vagy a piac nem fogja biztosítani - hogy még elegánsabban fogalmazzanak , hogy neked legyen Gyulán, Szarvason vag y Békéscsabán állásod, ezért nincs jobb döntés, mint ez, hiszen a kormányzat is ezt akarja, meg van beszélve. Ha meghozzátok a döntést a törvény keretei között, be fogjuk nyújtani a parlament elé, amelynek már csak technikai döntést kell hoznia, ahogy önök fogalmaznak. Azt gondolom, ez a konkrét ügy világosan tükrözi, hogy egy koncepció nélküli felsőoktatási átszervezés zajlik, ahol nem tudják eldönteni, hogy Magyar Bálintnak vane igaza, hogy a piaci körülmények között kell helytállniuk, vagy azért vannak kedves főiskolák és egyetemek, amelyeknek mégiscsak állami garanciát kell adni, amelyek évek óta veszteségesek, szakmailag is talán vitatható a működésük. Talán még az is vitatható, hogy a hetvenharmadiknak is kelle főiskolai státust adni, de mégiscsak ga rantálja, az állam adja, hiszen a felsőoktatási törvény ma úgy szól, hogy bizonyos feltételek között lehet szaporodni a felsőoktatási intézményeknek, bár tudjuk, hogy egyébként mindenki azt mondja, hogy egyébként meg kevesebbnek kell lenni. Úgy látom, hogy az SZDSZ és az MSZP közötti konfliktusnak az áldozata, ami az elmúlt hat évben megtörtént a felsőoktatásban. (15.20) Egyrészről állami paternalizmussal a Hillerféle kormányzat megpróbálja megőrizni a számára fontos felsőoktatási intézményeket, másré szről viszont az SZDSZ azt képviseli, hogy a piacon kell megmérettetnie magát a felsőoktatási intézményeknek, és ott a diákok majd eldöntik, hogy melyik oktatásnak van szerepe. Azt gondolom, mind a kettő élhetne egyegy modellként, de a kettőt együttesen e gy jogi környezetben elhelyezni, enyhén szólva ésszerűtlen. Lehet nyugateurópai vagy amerikai példákra hivatkozni, de ott másmás jogi környezetben dolgoznak ugyanazon intézményi szolgáltatói körök, ha másmás szervezeti keretek között működnek, és akkor megvan a helye az államinak is, és megvan a magánnak meg az egyházinak is. Ma ezt nem teremtik meg, ezért egy olyan helyzetet teremtenek, ahol hátrányba kerül egyegy ilyen térség, amikor tudjuk, hogy területfejlesztési,
