Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újramegnyitott részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
3771 azt az összeget, amit már az elmúlt esztendőkben is a Magyar Országgyűlés szerintem nagyon helyesen elkül önítve jelenített meg a Rádió költségvetésében - a tavalyelőtti esztendőben 800 millió forintban, azután tavaly 900 millióban, a mostani javaslatban 1 milliárd forintban jelöli , ezt az összeget valóban úgy különítsük el plusz 400 millió hozzáadásával - a mit természetesen nem egy más költséghelyre, a Rádió összköltségvetésének az átcsoportosításával gondolom , ami biztosíthatja és szavatolhatja ezen magas színvonalú, mondhatom, világszínvonalú együttesek zavartalan működését; nem azért, mert egyébként fon tos dolog, hogy egy zenésznek legyen biztos munkahelye, hanem sokkal inkább azért is - ezt összekötöm a horgászattal mint szabadidőeltöltéssel , mert azzal a fajta kikapcsolódással, amit egy zenemű meghallgatása, élvezete szintén okozhat, arról nem is be szélve, hogy ezek az együttesek azért Magyarországra igencsak jó fényt vetnek, azzal, hogy Tokiótól mondjuk, Torontóig ismerik a gyermekkórust, és világra szóló elismerést aratnak nekünk... - szóval, ez ugyanúgy hozzátartozik a hasznos szabadidőhöz, önmagu nk feltöltődéséhez, ha meghallgathatjuk egy kortárs vagy egy régi zeneszerző művét. Azt gondolom, ez egy olyan feladat, egy olyan cím, amire kérjük ezt az 1,4 milliárd forintot, ami minimum szükségeltetik ahhoz, hogy ezek a zenei együttesek továbbra is min dannyiunk, sőt a világ megelégedésére szolgálhassanak. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy ezt az ötpárti indítványt ilyen értelemben támogatni szíveskedjenek, hogy biztos alapokat, biztos “megélhetést”, szereplést, produkciót, produktumot biztosíthassunk nemcsak az együtteseknek, hanem önmagunknak is. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Lamperth Mónika, az MSZP képviselő asszonya. Parancsoljon, öné a szó, képviselő asszony. DR. LAMP ERTH MÓNIKA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A többcélú önkormányzati kistérségi társulások finanszírozásáról szeretnék szólni ma az Országgyűlésben, szeretnék konkrét javaslatokat tenni, és ahogyan Buzás Péter kép viselőtársam iménti hozzászólásában már elmondta, ilyen tartalmú módosító indítványt készítettünk közösen még néhány képviselőtársunkkal. Ennek az elfogadására szeretném a tisztelt Házat biztatni, és szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét ennek néhá ny elemére. Engedjék meg, hogy a kistérségi társulások feladatára, funkciójára és az elkövetkezendő időszakban milyen szándékunk, milyen gondolatunk van a kistérségi társulásokra, erre is rámutassak, mert ez hozzátartozik ahhoz az érvrendszerhez, amit a mó dosító indítvány támogatásához szeretnék önöknek elmondani. Az önkormányzati többcélú kistérségi társulások létrejöttének a célja az volt, hogy segítsen elsősorban a kicsi önkormányzatoknak - de nem csak nekik - a közfeladatok ellátását javítani, jobb szín vonalú közszolgáltatásokat nyújtani a településen élő emberek számára. Nagyon érdekes, hogy az elmúlt időszakban sokszor lehet hallani arról, akár az Országgyűlésben, de a média is foglalkozik ezzel, hogy úgymond önkormányzati reformra van szükség, ennek a hiányát, elmaradását kritizálják néhányan, illetve sürgető mondatokat mondanak, hogy legyen gyorsabb haladás az önkormányzati reformban. Az nagyon érdekes, hogy az önkormányzati reform célját viszonylag kevesen definiálják, pedig sokan sokfélét gondolnak erről. Hogyha egy pénzügyi szakember vagy gazdasági szakember sürgeti az önkormányzati reformot, akkor az ő szándékaiban majdnem mindig pénzkivonás, forráskivonás van az önkormányzati rendszerből, mert azt gondolja, hogy nagyon drágán működik ez a rendszer , és bizonyos szerkezeti vagy egyéb átalakításoknál lehet forrásokat kivonni, ezt gondolják bizonyos pénzügyi szakemberek, fiskális szakemberek. Azután amikor az önkormányzati reformot sürgetik, mondjuk, az önkormányzati érdekszövetségek vagy polgármestere k beszélnek erről, akkor az ő érvelésükből kiderül, hogy ők az önkormányzati reform céljának azt tartják, hogy célzottan több forrás jusson a kötelező feladatok
