Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 1 (182. szám) - Egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
3683 Gergelyre mutatva: Neki tessék mondani!) De én úgy t udom, hogy az MSZPfrakció nyilván azért nyújtotta be a javaslatot, merthogy a frakció ezt támogatja. Ez már egy teljesen más megfogalmazás. Ami további problémát jelent, az, hogy amikor az előttem szóló képviselő asszony konkrét ügyet említett meg, akkor sem olyat hozott fel, amely ha ez a tényállás majd hatályos lesz, és a büntető törvénykönyv részét fogja képezni, ez alapján lenne megítélhető. Jellemzően az a probléma, hogy ma is ilyen típusú cselekményekre megfelelő tényállással reagál a büntető törvény könyv és a büntetőjog. Igenis van zsarolás, csalás, önbíráskodás, mások is említették, és más törvényi tényállások is. Ismételten ott tartunk, ahol a part szakad. Amikor a fémekre, a színesfémekre vonatkozóan a különböző megoldási javaslatokkal előálltak a képviselők, nem az volt a probléma erre az egyébként szintén nagyon negatív társadalmi jelenségre vonatkozóan, hogy nincs rá jó jogszabály. Igenis vannak jogszabályok. Igenis a jelenleg előttünk ismertté vált cselekmények döntő többségére vannak megfelelő jogszabályok, csak nem folynak eljárások. Ha a hatóságok nem indítanak eljárásokat, akkor végül is akármilyen változatban fogadjuk el az uzsorabűncselekményt, önmagában még nem jelent majd megoldást, önmagában még nem fog megoldást adni. Tehát nem gondol juk, hogy nem kellene esetlegesen büntető törvénykönyvet módosítani annak érdekében, hogy az uzsoráscselekményekre vonatkozóan megoldást találjunk. De abban biztosak vagyunk, hogy azt nem lehet csinálni, amit valaki mondott, az előttem szóló képviselő koll égám - bocsánat, hogy nem tudom idézni, ki volt az - mondta el azt, hogy először módosítsuk a Ptk.t és a Btk.t, aztán majd meglátjuk, hogy jövőre mit kell csinálni, és hogy kell tenni. Na, ez az, ami a legkárosabb a jogalkalmazásra vonatkozóan. Minden lé tező szakmai fórumon minden büntetőbíró, minden büntetőjogász elmondja azt, hogy könyörögnek az Országgyűléshez, a kormányhoz, kérik, hogy azt a károkozást ne folytassuk tovább, hogy rendszeresen, hétről hétre büntető törvénykönyvet módosítunk. Csak nagyon megfontoltan, nagyon kiérlelt módon lehet a büntető törvénykönyvhöz hozzányúlni. Azok a kritikai észrevételek, amelyek egyébként azt mondják, hogy szívesen támogatják a törvényjavaslatot, de egy teljesen más formában, azt igazolják, hogy bőven van még mit gondolkozni azon, hogy ez a tényállás hogy nézzen ki. Ha folytatva a törvényi tényállás szövegét, megnézzük azt, hogy a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki az elkövetett cselekménnyel az elkövető, akkor mári s felmerült az, hogy most hozzátartozó legyen, közeli hozzátartozó, vagy valamilyen egészen más megfogalmazás. Ez is elhangzott. A súlyos vagy további nélkülözésnek történő kitétel, ha jól tudom, lehet, hogy tévedek, akkor talán esetleg mások kijavítanak, de én nem emlékszem arra, hogy ez valahol máshol, akár a büntető törvénykönyvben, akár más hasonló jogszabályban ilyen módon az, hogy súlyos nélkülözésnek tesz ki valaki valakit - jól gondolom, hogy ez máshol nem szerepel, államtitkár úr? (Dr. Avarkeszi De zső: Rosszul gondolja!) Jó! A büntető törvénykönyvben? (Dr. Avarkeszi Dezső: Igen.) Akkor tévedtem, elnézést. De az biztos, hogy a bírói gyakorlatra vár majd, hogy kialakítsa azt, hogy mit tart súlyos vagy további nélkülözésnek. Én problémásnak gondolom, h ogy miért csak abban az esetben bűncselekmény, miért csak abban az esetben veszélyes a társadalomra, ha valakit súlyos nélkülözésnek vagy további nélkülözésnek tesz ki. Akkor nem probléma, hogy 400 százalékos a kamat, ha ilyen éppen nem történik? Miért csa k akkor bűncselekmény, ha ilyen eredményre vezet? Ez egyértelműen egy eredménybűncselekmény. A kormánypárti frakció képviselői részéről elhangzott az is, hogy ne eredménybűncselekmény legyen, hanem egy veszélyeztetettségi bűncselekmény, a veszélyeztetett séget fogalmazzuk meg a törvényi tényállásban. Ez is egy teljesen más megközelítés, ez is egy teljesen más megoldás. Tehát az, hogy ha valaki a másik helyzetét kihasználva - az most más kérdés, hogy anyagilag kiszolgáltatott helyzetét vagy a sértett helyze tét kihasználva, ez majd eldől, hogy melyik változat lesz, de más helyzetét kihasználva - követi el aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodás kötésével a cselekményt, akkor nem lesz probléma, ha ez akár 500600 százalékos kamatot ír elő vagy tartalmaz, csak ha súlyos nélkülözést eredményez. Ha mondjuk, csak 120
