Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 1 (182. szám) - Egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3668 értelmében az, hogy a hitelnyújtó által teljesített szolgáltatás és a teljes hiteldíj között feltűnően nagy legyen az értékkülönbség, és ezt természetesen a szerződéskötés egyéb körülményei - például nagy k ockázattal járó kölcsön - ne tegyék indokolttá. (19.10) Annak érdekében, hogy a szerződéskötők megfontolhassák az új rendelkezésben foglaltakat, a törvényjavaslattal bevezetésre kerülő szabályt csak a törvény hatálybalépése után kötött szerződésekre kell é s lehet alkalmazni. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a Ptk. mellett a büntető törvénykönyv módosítását is tartalmazza. A javaslat új bűncselekményként iktatja a Btk.ba az uzsorabűncselekményt. Az új tényállás a büntetőjog egyik alapelvének, a z egyéni felelősség elvének megfelelően rendeli büntetni az uzsoratevékenységet folytató magánszemélyeket. A törvényjavaslat értelmében az, aki a sértett helyzetét kihasználva, üzletszerűen, olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A tényállás alapesetének megvalósulásához tehát az alábbi feltételeknek kell m egvalósulniuk. Elsőként szükséges, hogy az elkövető a sértett helyzetét kihasználja. A törvényjavaslat a bíróság megítélésére bízza, hogy az eset körülményeitől függően mely helyzeteket tekint olyannak, mint amelynek kihasználása már az uzsora körébe vonha tó. A tényállás ezért nem határoz meg konkrét példákat, de ideérthető például a kifejezetten rossz anyagi helyzet, a hiszékenység vagy az alacsonyabb értelmi képesség kihasználása. A második feltétel az üzletszerűség. Üzletszerűen az kö veti el a bűncselekményt, aki ugyanolyan bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Ebből következően a törvényjavaslat az egyszeri alkalommal nyújtott uzsorás kölcsönt nem vonja még e tényállás körébe, aki azonban rendszeresen az uzsorástevékenységből tesz szert nyereségre, az már megvalósítja e bűncselekményt. A harmadik feltétel a különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatás kikötése a megállapodásban. A különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatás fogalma tartalmában azon os a Ptk. feltűnő értékaránytalanság fogalmával. A törvényjavaslat azonban az eltérő megfogalmazással kifejezi, hogy az ellenszolgáltatás különösen aránytalan voltának megítélése a büntetőbíróság feladata, tekintettel az eset összes körülményére. A polgári jogitól elszakított fogalommal a törvényjavaslat azt kívánja elérni, hogy a büntetőügyben eljáró szervek ne felfüggesszék az eljárást előzetes kérdésben, így a feltűnő értékaránytalanság megítélése kérdésében, hanem hozzák meg a döntést. Végezetül szükség es, hogy az uzsorásmegállapodás eredményeképpen a sértett, illetve annak hozzátartozója súlyos vagy további nélkülözésnek legyen kitéve. Ha jobban megnézzük, ez valójában két különböző eredményt jelent. A súlyos nélkülözés mint eredmény azokra a sértettekr e vonatkozik, akik az uzsorásmegállapodásban kikötött ellenszolgáltatás teljesítésével kerülnek súlyosan nélkülöző helyzetbe, holott korábban nem voltak abban. A további nélkülözés pedig arra a sértetti körre vonatkozik, amelynek tagjai már az uzsorásmegál lapodás előtt is súlyos nélkülözésben éltek, jellemzően éppen emiatt került sor részükről az uzsorakölcsön felvételére, ami továbbra is fenntartja, konzerválja ezt a nélkülöző állapotot. Tisztelt Képviselőtársaim! Az alapeseten túl a törvényjavaslat minősí tett esetként határozza meg a bűnszövetségben történő elkövetést. Ebben az esetben a büntetés akár öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Végezetül: szociológiai tény, hogy az uzsoratevékenység jellemzően zártabb közösségekben zajlik, ahol az uzsorások jól ismerik a sértetteket, tisztában vannak azok kiszolgáltatott helyzetével. Az uzsorabűncselekménnyel szemben tehát hatékony szankció lehet a kitiltás, mert ezzel az
