Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 1 (182. szám) - Egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3667 Határozathozatalunk végére értünk. Most két perc technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet.) Egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Soron következik az egyes törvényeknek az uzsoratevékenysége kkel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. (Zaj. - Az elnök csenget.) Az előterjesztést T/6854. sorszámon, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság ajánlását pedig T/6854/2. sorszámon kapták ké zhez a képviselők. Megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Kérem képviselőtársaimat, hogy halkabban társalogjanak! Avarkeszi Dezső államtitkár úré a szó. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rend észeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat világos és egyértelmű választ kíván adni egy, a társadalom jelentős részét érintő je lenségre. A napjainkban elharapódzó uzsorástevékenység különböző formákban jelenhet meg. Uzsorás lehet az írásba foglalt, látszólag tökéletesnek tűnő, ám embertelen kamatot tartalmazó és a másik fél helyzetét kihasználó szerződés. Emellett az uzsoratevéken ység körébe vonható az a szóbeli megállapodás is, amikor a magánuzsorás egy fix összeget átad a szorult helyzetben lévőnek, és annak kétháromszorosát kéri vissza rövid határidőn belül. Ez esetben természetesen kamatról, hiteldíjról, kezelési költségekről szó sincs. A különböző formájú uzsorástevékenységek a társadalom különböző rétegeit érintik. A gazdasági társaság formájában, szerződés alapján nyújtott uzsoráskölcsön az egyszeri alkalommal megszoruló, azon polgárokat célozza meg, akik gyorsan szeretnének pénzhez jutni. Ezzel szemben a magánuzsorázók által nyújtott, meghatározott összegű kölcsönök a társadalom legszegényebb rétegeit, a leginkább rászorulókat érintik. A mélyszegénységben élők szinte bármilyen feltételt elfogadnak, akár kisebb összegű, de a létfenntartásukhoz szükséges pénzekért. A törvényjavaslat mindezek figyelembevételével az uzsoratevékenység különböző megjelenítési formáit különböző jogágak eszközeivel kívánja kezelni. Ennek megfelelően a törvényjavaslat egyrészt tartalmazza a polgári tö rvénykönyv feltűnő értékaránytalanságra vonatkozó szabályának módosítását, másrészt pedig egy új tényállással, az uzsorabűncselekménnyel egészíti ki a büntető törvénykönyvet. Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként engedjék meg, hogy ejtsek néhány szót a polg ári törvénykönyv módosításáról. A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy a polgári jog területén érvényesüljenek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságát védő jogintézmények. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a polgári törvénykönyv 2 01. §ának (2) bekezdése, amely rögzíti, hogy a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között - anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné - feltűnően nagy az értékkülönbség a szerződés kötés időpontjában. Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja, hogy a feltűnően nagy mértékű hiteldíj mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó szerződések is kellő biztonsággal megtámadhatók legyenek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékkülönbségére hivatkozással. Ennek feltétele a törvényjavaslat
