Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - Az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
3528 Ez a példa is azt mutatja, hogy az elektronikus közszolgáltatások iránt óriási az érdeklődés. Senki nem tudta elképzelni, és számomra is alig felfogható, hogy létezhet olyan digitalizációs értékközpontú tartalomszolgáltatás - éppen olyan, mint a digitális könyvtár , amelyre egy órán belül 20 millió európai polgár kíván felcsatlakozni. Hozzá kell tennem , hogy nem találomra szörfölgetni akartak, rövidke videókkal vagy egyéb más elérhető dolgokkal szórakozni, hanem nagy alkotásokkal közelebbről megismerkedni. Ez a példa is jól mutatja, és én valóban így gondolom, hogy az emberekben megvan az igény a digitá lis szolgáltatások használatára, és ennek az igénynek és a tettrekészségnek a megnyilvánulásait naponta láthatjuk és érzékelhetjük a számítógépek világában. Ez persze ma már azt is jelenti, hogy hétköznapjainkat, napi tevékenységünket is átszövi a digitali záció teremtette új értékközpontúság. Az európai példa mellett hadd utaljak a magyar adatokra is. Hazánkban az internetezők döntő többsége, azaz 83 százaléka információszerzésre, tájékozódásra használja a világhálót. Nagyon magas, 74 százalékos a szórakozá si, kikapcsolódási célból szörfözők aránya is, valamint közel ugyanennyi tanulási, tudásszerzési céllal böngészi a netet. Az elmúlt években látványosan bővült a kapcsolattartást szolgáló oldalak, alkalmazások - blogok, fórumok, cset- és közösségi oldalak - száma is, mindehhez pedig megfelelő tömegbázist jelentenek a hazai internetezők: közel háromnegyedük használja a világhálót a családjával, ismerőseivel történő érintkezésre is. Az ekormányzati szolgáltatások használatának aránya a többi említett területh ez képest viszonylag sajnos alacsonynak számít, az internetező sokaságon belül 22 százalékra tehető. A hasznosság megítélése ugyanakkor meglehetősen pozitív, 5ös skálán a legtöbb ekormányzati lehetőséget 4es vagy magasabb átlagpontszámmal értékelték a r endszeresen internetező válaszadók. Ezek az adatok is rámutatnak arra, hogy az elektronikus közszolgáltatások iránt nagy a bizalom, az eközigazgatás platformjainak tudatos használata a netintelligencia részévé vált Magyarországon. Ugyanakkor még mindig k evesen lépnek be az ehivatal virtuális irodáiba, a rendelkezésre álló közadattárak igénybevétele is ritkább a vártnál, függetlenül a tudásbázisok magas színvonalától. Vitathatatlan, és a nemzetközi példák is ezt bizonyítják, hogy kormányzati szerepvállalá s nélkül az eügyintézés egyébként bizalommal várt és igényelt meghonosodása nem képzelhető el. Központi kezdeményezések és invesztíciók nélkül az eközigazgatás csak nagyon lassú folyamatként, szinte biztos lemaradást eredményező szerveződésnek értelmezhe tő. Éppen ezért üdvözlendő a kormány előterjesztése. Közbevetőleg már itt jegyzem meg, hogy az eügyintézés helyett többen az eügygondozás fogalmának használatát javasolják Magyarországon. Ezzel magam is egyetértek, hiszen a digitális közigazgatás nem csa k azt jelenti, hogy a papírról számítógépre kerülnek az akták; az elektronikus közigazgatás egy minőségileg új platformot teremt, a közszféra valamennyi külső és belső kapcsolatrendszerének gyökeres tudásalapú átalakítását és racionalizálását, valamint szo lgáltató jellegű újjászervezését is. Mindehhez hozzájárul az információs kommunikációs technológiai alkalmazások közüzemszerű használatának megteremtése és kialakítása. Az Európai Unió elektronikus kormányzati stratégiájában is hasonló megfogalmazásokkal t alálkozunk. A Bizottság által kiadott dokumentum definíciója szerint az eGovernment “információs és kommunikációs technológiák, eszközök használata a közigazgatásban, kombinálva a szervezeti átalakítással és új típusú tudások felhasználásával annak érdeké ben, hogy fejlesszék a közszolgálati eljárásokat és a demokratikus folyamatokat”. Az itt idézett meghatározásokból is kiderül, hogy az elektronikus közigazgatás nem egyszerűen egy szoftver vagy szoftverrendszer, hanem egy gyökeresen új igazgatási forma. A most beterjesztett törvényjavaslat is ennek szellemében készült el, és ezt elismeréssel kell rögzítenem. De mielőtt belemennénk a részletekbe, el kell mondanom, hogy az ekormányzat fogalomkörébe tartozó konkrét ügyekben már személyesen is több javaslatot tettem az információs