Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - Az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója:
3516 ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/6767. számon, az önkormányzati bizottsági ajánlást T/6767/1. számon megkapták és a honlapon is megismerhetik. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Baja Ferenc államt itkár úrnak, húszperces időkeretben. DR. BAJA FERENC , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányprogramban is feladatként megfogalmazott szolgáltató állam kialakításának egyik hangsúlyos eleme az elektronikus ügyintézés és az ezt támogató rendszerek megteremtése, továbbfejlesztése. A benyújtott törvényjavaslat a széles értelemben vett szolgáltató állam kialakításához kívánja az eszközrends zer működésének alapvető szabályait tisztázni, illetve törvényt alkotni. Lényegében egy úttörő vállalkozásról van szó abból a szempontból, hogy bár Magyarországon volt már ehhez kötődő szabályozás, de az elektronikus közszolgáltatást még nem szabályoztuk M agyarországon sem. Ilyen széles értelemben egyébként a nemzetközi példákhoz kötődően is egyedülálló vállalkozásról van szó. Az elektronikus ügyintézés támogatása Magyarországon az elmúlt években dinamikusan fejlődött. Igaz ez még akkor is, ha a fejlődéssel nem lehetünk elégedettek, hiszen 2002ben álltak üzembe az első hatóságügyfél elektronikus kapcsolatot lehetővé tevő rendszerek, és általánosabban az internet elterjedése is csak a legutóbbi években tette tömegesíthetővé az elektronikus kapcsolattartást. Jelenleg viszont az elektronikus ügyintézésben az Európai Unió középmezőnyébe tartozunk, és a központi rendszeren ma már több mint 37 millió dokumentum kerül továbbításra. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi törvény, a Ket. elfogadása jelentette a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus intézésére vonatkozó törvényi szabályozórendszer kialakításának kezdetét, még akkor is, ha már 2001ben az elektronikus aláírásról szóló törvényben az EUdirektíva nyomá n elvileg lehetővé tettük olyan jogszabály kibocsátását, amely lehetővé teszi az elektronikus ügyintézést. Ez a lehetőség azonban kihasználatlan maradt. A Ket. ugyanakkor az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat csak a legszükségesebb mértékben r ögzítette, felhatalmazást biztosított viszont az elektronikus hatósági ügyintézési szabályok alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotására. E felhatalmazások alapján a kormány megjelentette a miniszteri rendeleteket, amelyek mindmáig az elektroni kus hatósági ügyintézés alapját képezik. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi törvény 2005ös módosítása megteremtette annak lehetőségét, hogy az egységes közigazgatási ügykezelési szabályok szerves részek ént az elektronikus iratkezelés, a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben és az elektronikus iratok levéltárba adásával, tárolásával kapcsolatban támasztott követelmények is kialakításra kerüljenek. Ezzel megteremtőd ött a teljes kommunikációs folyamat elektronizálásának alapfeltétele, igaz, itt még csak a közigazgatási hatósági eljárásokra. Az elektronikus kormányzás fogalma azonban ennél lényegesen szélesebb szolgáltatási kört fed le. Ezzel már a fejlesztés viszonyla g korai fázisában szembesülni kellett, amikor egy olyan széles körben alkalmazható és a fejlődés szempontjából kulcsjelentőségű szolgáltatásról, mint a felsőoktatási felvételi jelentkezésről derült ki, hogy nem lehet rá a közigazgatási hatósági eljárás sza bályait alkalmazni. Az ellentmondás feloldása miatt vált szükségessé, hogy a kormány külön rendeletben szabályozza a központi elektronikus szolgáltató rendszer működését. A központi rendszer ma egységesen biztosítja az állampolgárok, a közigazgatási és egy éb csatlakozó szervek számára az elektronikus alapszolgáltatásokat, amelyekhez szabványosított
