Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DONÁTH LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója:
3502 Nagyon fontos, hogy 700 ezer ember sorsa, szolgáltatása, működése az, amiről beszélünk. Valóban a GDParányokat meg lehet határozni. Az én számításaim szerint az 40 százalékhoz közelebb áll, mint 30hoz, de a lényegen nem változtat. Az az 5 92 központi igazgatási szerv vagy költségvetési szerv, amiről itt szó van, azért jelzi, hogy rettentő nagy terület, és körültekintést igényel. A bizottsági ülésen is elmondtam, hogy nagyon fontos, hogy ebben egyetértsünk, egyetértsünk abban, hogy egy hossz ú távú keretszabályt adunk, egy olyan keretszabályt, ahol a VII. fő fejezetét az államháztartási törvénynek, a gazdálkodásra vonatkozó részt teljesen átírjuk; éppen a közpénzügyi vonatkozás miatt tartom én nagyon fontosnak, ami eddig nagyon hiányos volt, é s itt külön sorokat adunk neki, szakaszokat a kontrollingrendszerének, annak, hogy a fejezetek a belső ellenőrzési rendszert hogyan kell hogy szabályozzák, hogy az önkormányzatoknál ténylegesen a belső ellenőrzés mechanizmusa a szervezetrendszeren belül le gyen, és ami az egészet érinti, hogy a Magyar Köztársaság területén, az igazgatás területén dolgozók egy szükséges és elégséges bürokráciában - mert egy meghatározott szintre azért szükség van - ennek a feladatrendszerét és a finanszírozását együttesen ter emtsük meg. Meg kell jegyezzem, hogy az ágazati kormányrendelet is elkészült. Ezt a Megyei Jogú Városok Szövetsége és a másik nagy önkormányzati szövetség is véleményezte, és úgy gondolom, hogy konszenzussal ezt a törvényt is támogatni lehet majd. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót Donáth László képviselő úrnak, az emberi jogi bizottság előadójának. Öné a szó, parancsoljon, képviselő úr! DONÁTH LÁSZLÓ , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója : Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tévhiteket emlegetett az államtitkár az előbb. Valami igazsága van, hiszen az én bizottságomban annak ülésvezető alelnöke anarchiáról és káoszról tett említést, mintegy látása zenitjén a végítéletet elővételezve e rettentő terjedelmű törvényt kezébe vévén. Azonban az a bizonyos I. fejezet, amire az államtitkár mint sui generis fejezetről tett említést, és amely talán még az én értelmi képességeimet nem haladta meg, hiszen mit is keres az emberi jogi bizottság asztalán a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény, az egy nagyon fontos kérdést előhoz. Ezt a kérdést én próbáltam a minisztériumot jelesül képviselő főosztályvezetővel megvitatni, a jegyzőkönyvben ez pontos an utánakereshető, és most is hálásan megköszönöm neki, hogy nem bizonyult restnek csekély tudásomat javítani e rendkívül izgalmas és elgondolkodtató törvény kapcsán, mégpedig azt, hogy lehetségese a közfeladat meghatározása nélkül ezt a törvényt megcsele kedni, vagy pedig marad tiszteletre méltó nagyvállalkozás, ami kiderült az expozéból éppúgy, mint a bizottsági ülésen elhangzott magyarázatból és kommentárból, amelyhez kapcsolódott a többséget reprezentáló kérdésem nyomán az a probléma, hogy akkor miért i s nincs új államháztartási törvény, vagy várhatóe, hogy a VII/A. fejezetből kinyílik mint bimbóból a rózsa a régen várt új törvény, és egyszerre mégiscsak beindul e soksok kínt látott ország bürokráciájában és közintézményeiben az a reform, amely nélkül ez az ország akkor sem lehet Európa, ha jogilag odatartozónak véli magát. (19.10) Azonban a gondunk abban van, hogy valóban lehete átjárhatóság a költségvetési és a gazdálkodó szervezet között, miképpen viselkedjék az állam. Jászit, Bibót kértem szegény f őosztályvezetőn számon. Engem is az izgat, hogy megoldhatóe, hogy kizárólag megrendelő legyen az állam, egyre karcsúbban, egyre jelentéktelenebbül, őrködve azon területek fölött - legyen az akár az egészségügy, az oktatás vagy a közlekedés , amelyek jó r endjéről gondoskodnia kell, és engedje szabadon a gazdaság, a társadalom életét, amennyire csak lehet. Hiszen - ez a bizonyos sui generis fejezet erről győzött meg engem, amiről államtitkár úr említést tett - az államháztartásról nem