Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3497 Tisztelt Képviselőtársaim! Nem jó megoldás az, ha pusztán megmondjuk, hogy mennyit költhet az állam, de nem változtatunk az intézményrendszereken, a feladatellátási és működési módokon, a feladatszervezési, finansz írozási, felelősségi viszonyokon, teljesítményeken. A költségvetési intézményrendszerrel szemben nem elég követelményeket támasztanunk, a megoldás eszközeit is rendelkezésre kell bocsátanunk. Ez a jogszabálytervezet arról szól, hogy az államnak és az önkor mányzatoknak a feladataikat milyen szervezeti keretekben és milyen működésigazdálkodási szabályokkal indokolt ellátniuk. A törvény hatálybalépését követően 2009. május 15ig az irányító szerveknek - minisztériumoknak és önkormányzatoknak - felül kell vizs gálniuk az irányításuk alá tartozó szervezetrendszert a közfeladatok ellátásának optimális módja szempontjából. E felülvizsgálat alapján a szükséges intézkedéseket - ilyen a költségvetési szervek besorolása is - meg kell hozni. A maihoz képest lényegesen e rősíteni szükséges a közfeladatellátás szervezeti formája megválasztásában az okszerűséget. Fontos, hogy a feladat jellegéhez, ellátásának feltételeihez és követelményeihez igazodjék a szervezeti forma. A törvényjavaslat hangsúlyozottan a költségvetési sz ervi formának ad prioritást a közfeladatok ellátásában. Ezért tartalmaz feltételeket arra nézve, hogy mikor látható el költségvetési szerv helyett állami tulajdonú, illetve állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet által a közfeladat. A közfeladat t ermészete egyértelműen az állami tulajdon és a költségvetési szervi forma választását teszi általánossá. Ebből következően a javaslat iránya nem a privatizáció. Az félreértés - függetlenül attól, hogy több fórumon is így interpretálták , hogy a javaslat t ámogatná a közvagyon magánkézbe juttatását. Arról van szó, hogy amennyiben piaci vagy kvázi piaci környezetben működik egy intézmény, akkor ne hozzuk versenyhátrányba a magántulajdonban álló társaságokkal szemben, ne szabjunk rá rugalmatlanabb, bürokratiku sabb szabályrendszert. Nem foglalkozik a törvényjavaslat a költségvetési szervek által foglalkoztatottak munkajogi viszonyaival. Ez a foglalkoztatási jogviszonytörvények, illetve ágazati szaktörvények feladata. A közalkalmazottak maradnak közalkalmazottak, a köztisztviselők pedig köztisztviselők. Tisztelt Ház! Fő törekvés, hogy az intézményrendszer finanszírozási szükséglete megfeleljen az államháztartás lehetőségeinek. Ha kevesebb a forrás, szervezetten történjék a visszavonulás, többlettámogatás csak több letteljesítményhez, többletköltséghez kapcsolódjon. Valósuljon meg tehát a szakmai feladatellátás és a rendelkezésre álló költségvetés összhangja. A közszféra döntései jelentős részben szakmai, közfeladatellátási jellegűek. A közfeladatellátásra a költsé gvetési gazdálkodás sajátos szabályait kell alkalmazni. Ez nem lehet egy legyengített gazdasági társasági szabályozás. Ugyanakkor fontos a két kultúra közelítése, például a feladatellátás megalapozása protokollal, teljesítménykövetelményekkel, üzemgazdaság i szemléletű számvetéssel. A tervezés szerepe a javaslatban új minőséget nyer, visszakerül úgymond természet adta jogaiba. A költségvetés hidat teremt a fiskális követelmények és a szakmai feladatellátás, szolgáltatásnyújtás között. Alapelv, hogy a költség vetési gazdálkodás lényege nem a pénz igények szerinti elosztása, hanem a forrásoknak az ellátni kívánt feladatokhoz történő igazítása hatékonysági szempontok és a fiskális egyensúly figyelembevételével. Az intézményvezetés a jelenleginél fontosabb szereph ez jut. Biztosítani kell a magas színvonalú szakmai működés mellett az intézmény pénzügyi egyensúlyát is. Bevezetjük a szakszerű, felelős, akár több személy között megosztott, illetve a testületi vezetést. A valósan gazdálkodási feladatokat ellátó intézmén yeknél szervezeten belül - a személyi adottságoktól függően, ha más szabályzás így rendelkezik - szétválhatnak a szakmai és gazdasági vezetői funkciók, megjelenhetnek a gazdasági felügyelő testületek. Az irányító szervek pedig a közfeladatellátó intézmény rendszer tényleges gazdáivá, illetve megrendelőivé válnak. Növekszik szerepük és felelősségük a megfelelő szakmai és pénzügyi működés megteremtésében. A javaslat jelentőségét mutatja, hogy a teljes államháztartási költés több mint 30 százalékára, a GDP min tegy 20 százalékának megfelelő közkiadásra ad megújuló szabályozást. Közvetlenül
