Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3498 mintegy 600 központi és 13 ezer önkormányzati költségvetési szervet, valamint az általuk foglalkoztatott több mint 700 ezer munkavállalót érinti. A javaslat formailag két alap vetően elkülönülő részből áll. Az első része egy úgynevezett sui generis szabályozást tartalmaz a költségvetési szervek jogállására és egyes ehhez kapcsolódó kérdésekre. A második rész az államháztartási törvényt módosítja. Ennek első blokkjában rögzíti, k iegészíti, aktualizálja az irányító, illetve felügyeleti szerv funkcióit. A második blokk a költségvetési szervek gazdálkodásának új alapját teremti meg általános és differenciált módon. A harmadik blokk a gazdálkodó szervezetek általi közfeladatellátásra , a költségvetési szervek gazdálkodó szervezeteire és a közfeladat költségvetési szerv és gazdálkodó szervezet közötti kétirányú átadására vonatkozó szabályokat tartalmazza. Végül a negyedik blokk az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszere módo suló szabályairól rendelkezik. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat gerincét a költségvetési szervek új típusainak, jogállásának legfőbb működési, gazdálkodási szabályai adják. E szabályok egységes szerkezetben régóta hiányoznak az államháztartási törvényből. Az sem egyértelmű, hogy valójában hány és milyen típusú költségvetési szerv van ma Magyarországon. A javaslat működési szempontból két fő költségvetési szervi alaptípust különböztet meg, egyrészt a közhatalmi, másrészt a közszolgáltató költségv etési szervet. A közhatalmi költségvetési szerv jogszabály által közhatalmi jogosítványokkal felruházott szerv. Jellemzően a jogalkotói, jogszabályelőkészítési, igazságszolgáltatási, védelmi, rendvédelmi, közigazgatási, jogalkalmazói, hatósági és törvénye sségi ellenőrzési feladatot ellátó szervek tartoznak ide. A közszolgáltató költségvetési szerv a köz számára nyújt szolgáltatást. E típusnak négy altípusa van: közintézmény, közintézet, vállalkozó közintézet és közüzem. Az úgynevezett közintézmény altípusb a tartoznak a közoktatási, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, közgyűjteményi, közművelődési, szakképzési, felnőttképzési vagy más klasszikus szellemi közszolgáltatást, illetve más költségvetési szerv részére gazdasági, pénzügyi, műszaki ellátást nyújtó szervek. A közintézet altípusba a felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési, egészségügyi, művészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, sportcélú és informatikai közszolgáltatást nyújtó szervek sorolandók be. Idetartozhatnak külön törvény szerint országos közgyűjtemények is. Ezek közül az intézmények egy része később vállalkozó közintézetté válhat. Végül a közüzem altípusba a más költségvetési szerv vagy lakosság számára fizikai, technikai szolgáltatást, ellátást, településgazdálkodási, üz emeltetési, műszaki szolgáltatást nyújtó intézmények tartoznak. Indokolt olyan költségvetési szervi típusokat létrehozni, amelyekre nézve a szabályrendszer hasonlóságot mutat a versenyszférában magánjogi gazdálkodó szervezetekre érvényes előírásokkal. A ja vaslat a közintézeteket, a vállalkozó közintézeteket és a közüzemeket olyan gazdálkodási szabályozási környezetbe helyezi, amely illeszkedik e szervtípusok sajátos megváltozott környezetéhez, szerepéhez, illetve az általuk ellátott feladatok optimális mego ldási módjához. Az e típusokba sorolandó szervek gazdálkodási, irányítási, vezetési viszonyaik, jogosítványaik tekintetében ma már nem kezelhetők a klasszikus értelemben vett költségvetési szervként. Jellemzően vagy jelentős részben piaci koordinációs mech anizmusok alapján, más piaci szereplők környezetében, piaci technikákkal, jelentős eszközállománnyal működnek, feladataik, elszámolásaik évek között áthúzódnak. (18.50) Ezért szükséges, hogy a működési, gazdálkodási viszonyaikban is ennek megfelelő változá sok történjenek. Ezeknél a szervezeteknél fogalmazható meg leginkább a feladatalapú tervezés és gazdálkodás, az ahhoz kapcsolt elszámolási rend, a szerződéses típusú kapcsolat az irányító szervvel, más finanszírozóval. A versenyszférához legközelebb álló v állalkozó közintézeti típus megalkotásának jelentősége éppen abban áll, hogy a magyar jogrendszerből mindeddig hiányzó kompromisszum születik a tekintetben, e szervek képesek a piaci koordináció, a piaci mechanizmusok, módszerek hasznos elemeivel élni, mik özben a közpénz védelme a költségvetési
