Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
344 A kiadási oldalt tekintve elsősorban a kamatkiadások alakultak alacsonyabban az előirányzatnál, ezenfelül elmaradtak az előirányzattól a gyógyszer- és táppénzkiadások, valamint az uniós hozzájárulások és egyéb kiadások, mint például a metróberuházás és az elkülönített állami pénzalapok kiadásai is alacsonyabb összegben teljesültek. A hiány csökkenéséhez hozzájárultak még a korábbi, 2006. évi adósságátvállalások is. 2006 utolsó negyedévében olyan adósságok átvállalására került sor, amelyeket a konvergenciaprogram alapján 2007re terveztünk eredetileg. A Nemzeti Autópálya Zrt. egyes adósságelemeinek átvállalása közel 77 milliárd forintot tett ki, ugyanakkor az előirányzatho z képest magasabb kiadások is terhelték a költségvetést. Az előirányzatot meghaladóan alakultak a nyugdíjkiadások, valamint a MÁV támogatása. A központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai a tartalékelőirányzatok felhasználás át figyelembe véve nagyrészt a bevételi többleteikkel, illetve a 13. havi bérkifizetésekkel összhangban lépték túl a tervezett szintet. Így a kiadási oldalon összességében a túllépés a bruttó hazai termék 0,7 százalékát tette ki. Összegezve: a bevételi és kiadási tételek eredményeként az éves pénzforgalmi hiány a bruttó hazai termék 1,5 százalékával lett kedvezőbb az előirányzottnál. 2007ben tehát az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1361,5 milliárd forintban, azaz a bruttó hazai termék 5,4 százalékában t eljesült. Tisztelt Képviselők! Az európai uniós költségvetési kapcsolatok 2007. évi mérlege az előző évekhez hasonlóan ismét jelentős aktívumot mutat. Tavaly több mint 455 milliárd forint uniós támogatás került a kedvezményezetteknek kifizetésre, illetve a z agrártámogatások esetén megelőlegezésre. Ezzel szemben az Unió költségvetése felé teljesített nemzeti hozzájárulásunk 189,5 milliárd forintot tett ki. A 2007. év különlegesnek volt mondható abból a szempontból, hogy a támogatások két uniós pénzügyi keret tervhez kapcsolódtak. Egyrészt folytatódtak a 20042006 közötti programok kifizetései, másrészt megkezdődött az új, 20072013 közötti időszak forrásainak felhasználása is. Bár az újonnan megnyíló források felhasználása elmaradt a tervezettől, így is jelent ősen meghaladjuk a 2004 májusában az Unióhoz csatlakozott új tagállamok átlagos teljesítményét. A 2004től megnyílt fejlesztési célú források felhasználása szempontjából pedig kiemelendő, hogy a 2006. évhez hasonlóan maradéktalanul teljesült az úgynevezett n+2es szabály, vagyis a 2005. évi keretösszegek 2007 végéig kifizetésre kerültek. Összességében elmondható, hogy bár a két pénzügyi keretterv időbeni átfedése miatt az uniós támogatások lebonyolítása, hatékony és gyors felhasználása az eddigieknél is nag yobb kihívást jelentett a hazai intézményrendszer számára, az megfelelt a feladatnak. Tisztelt Országgyűlés! A központi költségvetési szervek gazdálkodása minden évben önálló témaként jelentkezik a törvényjavaslat vitája során. Mindenekelőtt ki kell emelne m, hogy 2007ben egy korszakosnak mondható átalakulásban lévő intézményrendszer kezdte meg a működését, és az év során e változások jórészt le is zárultak. A kormány kisebb és hatékonyabb államra vonatkozó célkitűzésének és a konvergenciaprogram teljesítés ének alapvető feltétele a központi szervezetrendszer átalakítása volt. Ezúton is köszönettel tartozom, tartozunk a folyamatban részt vevő több tízezer ember lelkiismeretes és néhol emberfeletti teljesítményt megkövetelő munkájáért. A változások célja egy t akarékosabban, hatékonyabban működő intézményrendszer kialakítása volt. Legfontosabb irányként a korábban megyei tagolódású intézményrendszerek regionális átalakítása, állami feladatellátás indokolatlansága esetén intézmények megszüntetése, intézményi önál ló működés üzemméretének növelése, a méretgazdaságosság javítása céljából intézmények összevonása szervezeti egységgé alakítással, az érdemi tevékenységet támogató pénzügyi apparátusok, szakmai funkciók, fizikai ellátó szervezetek összevonása, koncentrált és szűkebb kapacitással való ellátása volt. Az intézkedések hatására összességében közel 14 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak létszáma, s mintegy 47 milliárd forintos tartós, éves megtakarítás keletkezett. A költségvetési szervek működésében, gazdálk odásában meghatározó költségelem a személyi kiadás és
