Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
343 Termelési oldalon a bruttó hazai termék növekedését elsősorban az időjárás által befolyásolt mezőgazdaság és az építőipar gyengélked ése, valamint a fiskális konszolidáció hatására mérséklődő, az állam által nyújtott szolgáltatások visszaesése lassította. A piaci szolgáltatások teljesítménye a belföldi kereslet lassulása ellenére a vártnál kedvezőbben alakult. A felhasználási oldalon a nemzetgazdaság beruházási teljesítménye 2007 egészében a 2006. évi csökkenés után stagnálást mutatott. Emögött az rejlik, hogy míg az állami beruházások a fiskális konszolidáció hatására erőteljesen visszaestek, a vállalati szektor beruházási aktivitása je lentős mértékben fokozódott. Többévi mérséklődést követően 2007ben ismét emelkedett az újonnan épített lakások száma. A háztartások fogyasztása 2007ben 1,9 százalékkal csökkent. A fogyasztáson belül a háztartások fogyasztási kiadása azonban csak kismérté kben volt alacsonyabb az előző évinél. A kiigazító intézkedések hatása a munkaerőpiacon is megjelent. A költségvetési szektort érintő karcsúsítás következtében 2007ben éves átlagban a szektorban alkalmazottak száma 5 százalékkal csökkent. A versenyszféráb an az év egészében az alkalmazottak száma lényegében nem változott. A munkanélküliségi ráta éves átlagban egytizeddel alacsonyabb volt a 2006. évinél. A nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek összességében 8 százalékponttal nőttek 2007ben. Az év egészében a versenyszektorban regisztrált 9,1 százalékos bérnövekedésből körülbelül 1,52 százalékpontot magyarázott az úgynevezett fehéredési hatás, amely főként a gazdaság fehérítését célzó kormányzati intézkedések nyomán következett be Ez a hatás különösen a hagy ományosan feketénszürkén foglalkoztató ágazatokban volt megfigyelhető. A nemzetgazdaság egészében a nettó keresetek 2,8 százalékkal nőttek, így a reálkeresetek 4,8 százalékkal csökkentek 2007ben az előző évihez képest. A fogyasztói árak 2007ben éves átl agban 8 százalékkal nőttek. Az infláció érdemben emelkedett 2006hoz képest, de a növekedés jelentős része a maginflációs körön kívülről jött. Az ár- és támogatási rendszerekben jelen lévő feszültségek csökkentését célzó kormányzati intézkedések 2007 elejé től egyszeri hatásként emelték az átlagos drágulási ütemet. Időközben a térség kedvezőtlen időjárási viszonyai miatt jelentősen nőttek a mezőgazdasági árak, ami az élelmiszerek árán keresztül érdemi inflációs többletet is jelentett. E jelenség nem csak Mag yarországon volt megfigyelhető, a tartósan magas energia- és nyersanyagárak az eurozóna inflációját is jelentősen emelték ebben az évben. 2007ben a folyó fizetési mérleg hiánya a bruttó hazai termék 5 százaléka volt, 2006hoz képest 1,1 százalékponttal cs ökkent. A külső finanszírozási szükséglet a folyó deficitnél is jobban csökkent, a bruttó hazai termék 4 százalékát tette ki. Tisztelt Országgyűlés! A 2007. évi költségvetési törvény az államháztartás pénzforgalmi hiányát 1752 milliárd forintban, azaz a GD P 6,9 százalékában határozta meg. Az évközi adatok azonban már folyamatosan jelezték, hogy a hiány a tervezettnél kisebb lesz, tekintettel arra, hogy az egyenlegek hónapról hónapra kedvezőbben alakultak az aktualizált előrejelzéseknél. Az egyensúlyjavulásb an több tényező is szerepet játszott. Egyrészt a vártnál magasabb mértékben teljesültek az adó- és járulékbevételek, másrészt pedig az egyes kiadási tételek alacsonyabb összegben teljesültek a tervezettől. A bevételi oldalon a vártnál magasabbak lettek a t ársaságiadóbevételek és a társas vállalkozások különadóbevételei, a jövedékiadóbevételek, a regisztrációsadóbevételek, valamint a személyi jövedelemadóbevételek és a társadalombiztosítási járulékbevételek, ez utóbbiak főként a bérek magasabb szintjébő l fakadóan. A múlt esztendőben mind a versenyszférában, mind a közszférában a tervezettet meghaladóan emelkedtek a bérek. A közszféra béremelkedésében szerepet játszott az előrehozott 13. havi fizetés kétheti része, amelyhez havonta a második félévben juto ttak hozzá az alkalmazottak. A bevételi oldalon mindezeken felül a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, valamint a kamatbevételek is jelentős mértékben meghaladták a tervezett összegeket. (12.20) Összességében a bevé teli oldalon a túllépés mértéke a bruttó hazai termék 2,2 százalékát tette ki.
