Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 24 (180. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - VELKEY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
3338 Mit vállal a megye? Bocsásson meg, de úgy gondolom, hogy én elmondtam. 80100 év alatt a legfontosabb ingatlan ainkkal szálltunk be. Amúgy különben nem értem a kérdését, államtitkár úr. Kérem, ne hergeljük egymást! Nem állami felsősoktatásról van szó, hanem gittegyletről vagy adományról, vagy egyesületi főiskola a Tessedik Sámuel? Nem, állami főiskola. Nem akartam önt megbántani, és igyekszem a lényeget elmondani, de úgy látszik, nem értenek. Szabó Képviselő Úr! Ön nem ért semmit. Ön tényleg nem ért semmit! Sohasem ért! Semmi empátia nincs önben s megértés. Ön belekezd szakmázásba; ott arról van szó, hogy elmondtuk, milyen fontos számunkra a Tessedik Sámuel Főiskola, és ha így döntöttek, pusztán csak arról van szó, aminek szeretnénk biztosítékát, amit ön nem ért, hogy garancia kell. Mindazt, amit elődeink 80100 év alatt létrehoztak, és igenis egyesültek, és Tessedik et alkottak ezek a karok, amelyek korábban ideodaamoda tartoztak, és eléggé marginális szerepet töltöttek be az anyaintézmény tájékán. Önnek ez a Tessedik Sámuel Főiskola egy cím, egy név, és úgy gondolja, hogy többet nem is kell tudnia róla. Önnek könny ű döntenie! Nekünk nem! Tudja, nemcsak a mának döntünk, hanem a jövőnek is. Ez a döntés nem jelent garanciát. Ön mindent a versenyre és a piacra bíz. Hogy gondolja, kedves képviselő úr? Úgy gondolom, nem mindent lehet egy országban csak a piaccal és az áll ammal megoldani. Végezetül, engedjék meg, hogy elmondjam, tudják, kik járnak a Tessedik Sámuel Főiskolára? Szegény, máshova anyagiak miatt nem elkerülő diákok, hallgatók, mert szegények! És ha ez veszélyben van (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , ahhoz én nem asszisztálhatok. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Velkey Gábor képviselő úrnak, SZDSZ. VELKEY GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Babák Mihály képviselőtársam aggodal mait teljesen értem, és azt gondolom, hogy ezen az alapon valóban lehet miről beszélni, és arról is, hogy a garanciákat hogyan lehet megteremteni. Azt azonban, amit Domokos László mond, egyszerűen nem értem. Végig arról beszél a képviselő úr, mintha bárki itt bármit meg akarna szüntetni. (Domokos László: Ez van leírva.) Egyrészt nem ez van leírva, másrészt pedig úgy látszik, nem olvasta el a képviselő úr a törvényt. Tudniillik arról, amiről ön beszél, arról az előterjesztésből semmi sem jelenik meg, egész m ás jelenik meg az anyagban, és számomra mint relatíve friss képviselő számára, teljesen megdöbbentő ez a vita, mert úgy nem lehet vitatkozni egy törvényjavaslatról vagy egy integrációról, egy jogutódlással való megszűnésről, ahol a jogutódlás legalább olya n fontos elem, mint a megszűnés, hogy egyszerűen nem a tartalomról beszélünk, hanem fantáziatermékekről. Az összes érvelésünk, ami eddig elhangzott, arról szólt, hogy hogyan lehet megerősíteni a Békés megyei felsőoktatást. Aki ezzel szemben foglal állást é s ezt kivetíti bárkire, az egyszerűen nem mond igazat. A megyei felsőoktatás megerősítéséről szól a javaslat. (Domokos László: Csak óvatosan!) Óvatos vagyok. A megyei felsőoktatás megerősítéséről szól a javaslat, nem pedig megszüntetéséről. Erre vonatkozóa n a javaslatban nagyon sok részelem megtalálható. Az aggodalmakat én is osztom bizonyos szempontból, többek között például a szegény sorsú gyerekek ügyében. Nos, éppen az a jó eljárás, amikor az alapképzés decentralizáltan van meg, és ebből automatikus uta k mennek a mesterképzésbe, mert akkor nem a drága egyetemi központokban való alapképzésbe való bejelentkezést választja a hallgató (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hanem helyben vesz részt az alapképzésben, utána automatik us úton megy el a mesterképzésbe. Ez a javaslat éppen erről szól, nem pedig ezzel ellentétes irányról. Köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) :
