Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 18 (178. szám) - A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat általános vitája - KIS PÉTER LÁSZLÓ, a környezetvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP):
3003 KIS PÉTER LÁSZLÓ , a környezetvédelmi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az Or szággyűlés környezetvédelmi bizottsága november 4én tárgyalta a nemzeti kárenyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló T/6686. számú törvényjavaslatot. A bizottságban jelentős vita nem alakult ki, inkább kérdésekre adott válaszok formájá ban kerültek pontosításra a törvénytervezet azon részei, amelyek a képviselők számára nem voltak érthetőek vagy értelmezést igényeltek. A felvetődött kérdéskörök az alábbiak szerint csoportosíthatók. Fölvetődött az, hogy a környezetvédelmi bizottság elé mi ért is került ez a törvény, de végül is a bizottság megnyugodott, mert látható, hogy a klímaváltozás problémaköre igenis jelentősen érinti az agráriumot. Felvetődött, illetve elhangzott az is, hogy a jelenleg érvényben levő törvény miért nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A gazdák motivációja nem volt meg, az öngondoskodás és a szolidaritás kultúrája még nem alakult ki. Az új törvény ennek a problémának a megoldására a mezőgazdasági vállalkozások számára kötelezővé teszi a rendszerbe való belépést, a befizetendő összeg csökkentése mellett. Az őstermelők ezután is szabadon dönthetnek a belépésről. A hozzászólások többsége leginkább a kárenyhítésre fordítható összeg nagyságával foglalkozott. Meglepő módon a hozzászólók a tervezettel ellentétben vagy me gtartanák a jelenleg befizetendő összeget, vagy növelnék annak érdekében, hogy a létrejövő alap összege minél nagyobb fedezetet jelentsen a károk enyhítésére. Felvetődött az elemi károk körének szűkössége, ellentmondásossága; miért van a törvényben az aszá ly, miért nincs az árvíz, miért van benne a belvíz, miért nincs a jégverés, miért nem érinti a törvény az állattenyésztésben bekövetkezett károkat. Az agráriumban működnek egyéb biztosítások is az üzleti biztosítások formájában elemi károkra. Ebbe a körbe nem tartozik bele az aszálykár, ezért ezt a problémát is igyekszik kezelni a kárenyhítési törvénytervezet. A kárenyhítési forrás alapszerűen működik, tehát nem vonható el, nem csoportosítható át más célokra, erre még a költségvetési tartalékolás sem terjed ki. A bizottság ülésén egy félreértésnek tűnő kérdést kellett tisztázni, ami már itt is fölvetődött. Történetesen, hogy a törvénytervezet nem kártérítésről, hanem kárenyhítésről szól, és kárenyhítés csak abban az esetben működik, ha a vállalkozások egészé nek a szintjén legalább 30 százalékkal csökken a bevétel. Tisztelt Ház! A környezetvédelmi bizottság a napirenden szereplő számú törvényjavaslatot 9 igen szavazattal, 8 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta, annak a támogatását kéri a parlame nttől. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A kisebbségi vélemény előadója nincs a teremben. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a Házszabá ly szerint 15 perces időkeretben; elsőként Demendi Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti agrárkárenyhítési rendszerrel összefüggé sben beterjesztett törvényjavaslat kapcsán talán elsőként azt a kérdést érdemes föltenni, hogy vajon valóban kelle új törvény, a beterjesztő agrárkormányzat valóban helyesen járte el. Azt gondoljuk, hogy erre a válasz egyértelműen igen, és olyan, nem túl gyakran tapasztalt, de azért mindenképpen dicséretre méltó magatartás, amikor szembenézünk azzal a valósággal, ami nem volt sikeres. Tehát a helyzetértékelést követően egy valóságos cselekedet következett, egy új törvényjavaslat került az asztalra. Azt go ndolom, és a bizottsági vitában is az látszott, hogy szakmailag néhány részletkérdésben vannak felmerült javaslatok, gondolatok. Igazából nagy vita abban nincs, hogy ilyen kárenyhítési
