Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 18 (178. szám) - A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3000 Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A kisebbségi véleményt Czerván György képviselő úr ismerteti. CZERVÁN GYÖRGY , a mezőgazdasági bizottság kisebbségi vélemény ének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy hallottuk az előttem szólótól, kisebbségi vélemény is megfogalmazódott ezen a bizonyos bizottsági ülésen, de azért volt jó néhány dolog, amiben azt hiszem, hogy egyetértettünk. Ezekk el kezdeném. Az agrárkárenyhítések kezelésére mindenképpen szükség van, főleg amiatt, hogy a profi biztosítók nem minden eseményt biztosítanak. Itt elsősorban az aszályt, aszálykárt szoktuk emlegetni, ami sajnos az utóbbi időben elég gyakran előfordult. A mezőgazdaság egy különleges terület, hiszen élelmiszert, élelmiszeralapanyagot állítunk elő, tehát azt azért különleges módszerrel kell kezelni. Nemrégiben tárgyaltuk a klímaváltozást, illetve annak a hatását, gyakoribbak a szélsőséges időjárási események , és hatalmas károk keletkeznek, ezért a védekezés mindenféleképpen indokolt, illetve valamennyien egyetértettünk az öngondoskodás elvének a kiszélesítésében, amire az államtitkár úr is utalt. Tehát a témafelvetés mindenféleképpen indokolt a korábbi év tap asztalata alapján. De azért néhány dologban más véleményen voltunk. Két éve tárgyaltuk a témát. Akkor bizony elég sok minden fogalmazódott meg az ellenzék részéről, nem azért, mert olyan okosak voltunk, hanem mert éreztük, hogy nem valószínű, hogy tökélete sen fog működni ez a rendszer, hiszen látszott már, hogy a forrás eleve kevés lesz. Az persze egy külön balszerencse, hogy pont az első évben nagyon komoly elemi károk keletkeztek, tehát nem akkumulálódhatott a forrás, mert sajnos igazunk volt, amit jelezt ünk annak idején a vitában. Szintén elhangzott a bizottság ülésén a kisebbség részéről, hogy most folyik az Unióban az egészségügyi átvilágítás, nem tudom, eze a legjobb kifejezés rá, ez a bizonyos health check. Ennek egy része foglalkozik a kárenyhítési rendszerrel is, lehet, hogy ezt azért célszerű volna megvárni. A kisebbség részéről szintén megfogalmazódott, hogy tulajdonképpen egy új adókivetésről van szó, még ha nem is az a neve, ez olyasmi jellegű dolog, mint a vízhozzájárulás. Az adókat persze senk i nem szereti, de a kötelező jellegű dolgokat sem nagyon szeretik, főleg a mezőgazdaságban, és most nem is a régi dolgokra gondolok, hanem mondjuk, az agrárkamarai tagságra, kamarai tagságra annak idején. Szintén dilemmaként fölmerült, hogy mindenkire kite rjedjene a rendszer vagy sem, de úgy van elővezetve, hogy a kis- és középvállalkozásokra, egyéni vállalkozókra kötelező, az őstermelő pedig választhat. A kis- és középvállalkozásokba nem tartozik be a nem kis- és középvállalkozások kategória, ilyen egyfel ől alulról a mikro, másfelől pedig fölülről a 250 főnél többet foglalkoztató üzemek, és ezek a termőterület egy jelentős részén gazdálkodnak. Szintén dilemmaként merült föl, és gondolom, itt az általános vitában is ki fog majd jönni, hogy most tulajdonkép pen büntetésről van szó, ha valakinek kötelezően bent kell lenni, és fizetni kell, vagy jutalomról van szó, hogy nem lehet benne, de így nem is jogosult semmilyen kártérítésre. Tehát aki benne van, annak kiváltság vagy teher tulajdonképpen, attól függ, hon nan nézzük, többféle vélemény fogalmazódott meg. (20.40) Az őstermelők, ahogy említettem, önkéntes alapon kerülhetnek be a rendszerbe, és már a bizottsági ülésen is jeleztük, hogy az 5. § teljesen értelmetlen és fölösleges procedúrának teszi ki az őstermel őket azzal, hogy különböző magánokiratot vagy közokiratba való foglalást ír elő. Szintén fölmerült, hogy vagy senkire, vagy mindenkire vonatkozzon, aki egyébként az úgynevezett SAPStámogatásra jogosult. A forrás kapcsán, ami látszik, mondjuk, hogyha jövőr e gondok lesznek - elemi kárra gondolok , akkor vélhetően szintén elég kevés lesz, nem lesz elégséges. Itt vetődött fel a
