Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 18 (178. szám) - A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DEMENDI LÁSZLÓ, a mezőgazdasági bizottság előadója:
2999 A törvényjavaslat legfontosabb rendelkezései közül ki kell emelni a tipikusan árutermelő gazdálkodó szervezetek, például gazdasági társaságok, szövetkezetek és az egyéni vállalkozók számára előírt kötelezettséget a kárenyhítő rendszerhez történő csatlakozásra, míg a teljesen vagy félig önálló termelést folytató mezőgazdasági őstermelők továbbra is saját döntésüktől függően léphetnek be a kockázatközösségbe. Ti sztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő javaslat összhangban van a kedvezőtlen éghajlati jelenségek következtében keletkezett veszteségek mérséklését célzó támogatás európai uniós szabályozásával, és gyakorlatilag megőrizte a nemzeti agrárkárenyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény legfontosabb alapelveit. Ezek szerint a kárenyhítési rendszer támogatásából csak a kis- és közepes vállalkozások a 30 százalékos hozamértékcsökkenést meghaladó veszteségek esetében, az aszály, fagy- és belví zkárok után részesülnek kárenyhítő juttatásban. A kárenyhítési forrásokat továbbra is alapszerűen kell kezelni. A kárenyhítési rendszerhez csatlakozó termelők befizetéseit az állam évenként legalább ugyanakkora összeggel egészíti ki. A kárenyhítés lehetség es mértékét a jogos igény és a rendelkezésre álló forrás határozza meg, de az európai uniós szabályozással összhangban az egyes termelők számára nyújtott kárenyhítés nem lehetne több a tényleges veszteség, hozamértékkiesés 80 százalékánál. Tisztelt Ország gyűlés! Az új szabályozás a kötelező, illetve önkéntes részvételre vonatkozó előírás mellett további új elemeket is tartalmaz, így a kárenyhítési hozzájárulás alapja a támogatásra jogosult terület lesz, megnövelve a szőlőterülettel és csökkentve a gyep- és legelőterületekkel. Az évenkénti hozzájárulás fajlagos összege szántóföld esetén az eddigi 1000 forint/hektárral szemben 800 forint/hektár, a szőlő- és gyümölcsültetvények esetén pedig az eddigi 3000 forint/hektárral szemben 2000 forint/hektár mértékben c sökken. De ez a csökkent mértékű hozzájárulás is lehetővé teszi a megfelelő nagyságú kárenyhítési forrás képződését. Igen fontos rendelkezés vonatkozik a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére, amely szerint a meg nem fizetett kárenyhítési hozzájárulás ad ók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és a befizetést elmulasztó termelő részére járó bármilyen támogatás terhére visszatartható. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a kárenyhítési rendszer újszerű szabályozá sa megfelelő keretet biztosít egy stabil, hosszú távon is megbízhatóan működő kárenyhítési rendszerhez, ezért kérem az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslat elfogadását támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a kijelölt bizottságok állásfoglalása és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetése következik ötöt perces időkeretben. Megadom a szót Demendi Lászlónak, a mezőgazdasá gi bizottság előadójának. DEMENDI LÁSZLÓ , a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A parlament mezőgazdasági bizottsága a T/6686. számon benyújtott nemzeti agrárkáreny hítés rendszeréről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta. A bizottság többségi véleménnyel megállapította, hogy a 2007. év elejétől működő új típusú agrárkárenyhítési rendszer a termelők döntő részének tartózkodása miatt n em volt képes ellátni feladatát. A termelők és az állam kölcsönös, önkéntes kockázat- és felelősségvállalására épülő rendszerhez a termelőknek elenyésző hányada csatlakozott. Így nem képződhetett olyan nagyságú kárenyhítési forrás, amely súlyos elemi károk bekövetkezése esetén megfelelő védelmet tudott volna biztosítani a károsult termelői kör számára. Ezen helyzetértékelésből fakadóan a bizottság 12 igen, 9 nem, 1 tartózkodás mellett a benyújtott törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak és a gazdálko dók érdekében szükségesnek tartotta.
