Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 18 (178. szám) - Dr. Bosa Nenadić, a szerb Alkotmánybíróság elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KÉKESI TIBOR (MSZP):
2953 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm. Kettő percre megadom a szót Örvendi László József képviselő úrnak. ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Képvi selőtársaim! Borenszki képviselő úr hozzászólására reagálva el szeretném mondani, hogy úgy éreztük, mintha a mi módosító javaslataink olyan légből kapott, ötletszerű dolgok lennének. Ez nem ötletszerű módosító javaslat volt. Mi nem kívánjuk működésképtelen né tenni a közhivatalokat, és nem kívánjuk a Miniszterelnöki Hivatalt sem a költségvetési szinten működésképtelenné tenni. A mi átcsoportosítási összegünk egészen jelentéktelen ahhoz az összeghez képest, amit maga a pénzügyminiszter úr javasol a 170174. p ontokban, ahol több mint 70 milliárd forint elvonás jelentkezik a Miniszterelnöki Hivatal esetében a mi szerény 2,3 milliárd forintunkkal szemben. Mert mi úgy érezzük, és ebben együtt tudunk gondolkodni a kormánypárti képviselőkkel is, hogy a mezőgazdaság állattenyésztési ágazatát segítenünk kell támogatásokkal, plusztámogatásokkal, mert így tudjuk beindítani a mezőgazdaság motorját. Ebben, úgy gondolom, hogy valamennyien egyetértünk, csak abban nem, hogy honnan lehetne pénzt odavinni az ágazathoz, hogy mag a az állattenyésztés egy kicsit fellendüljön, és egy fenntartható fejlődésben elindítsuk az állattenyésztés nagyobb arányú termelését. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A következő felszólaló Kékesi T ibor képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. DR. KÉKESI TIBOR (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. A 11., 18., 19. és 20. számú módosító indítványaimról szeretnék beszélni. Egy átlagos módosító indítvány úgy néz ki, hogy egy nagyon jól körülírt cé lra egy konkrétan meghatározott összeget, szerencsésebb esetben a forrás megjelölésével irányoz elő a javaslat. Az én módosító indítványaim nem ilyenek. Én olyan javaslatot tettem, ami a törvényjavaslat szövegéhez fűz olyan kiegészítő gondolatokat, amelyek az előirányzatokkal való gazdálkodás felelősségét próbálja meg erősíteni. Vannak ugyanis a költségvetésben megint csak szokásos tételek, amelyeket mindenki, gondolom, úgy ismer, hogy meg van határozva az összeg, és annyi pénz költhető el arról a bizonyos sorról, de vannak bizonyos előirányzatok, ezek az úgynevezett felülről nyitott előirányzatok, ahol a tervezés bizonytalansága, a sok bizonytalan körülmény miatt automatikusan többletfelhasználás is lehetséges. Ilyenek a szociális ellátásban, az oktatási el látásban, az egészségügyi ellátásban a résztvevők számától függően az ellátás arányában finanszírozott tételek, amelyek természetesen csak becsülhetők egy nagyon jól modellezhető módon, de van esélye annak is, hogy ennél kevesebb összeg, és természetesen v an kockázata annak, hogy ennél magasabb tételben használhatók fel. Éppen ezért a jogszabály megengedné, hogy mintegy automatikusan ezt túlteljesítve bizonyos más többletbevétel vagy más források terhére kifizethetők legyenek ezek az összegek is. Azt gondol om, különösen a hét elején elfogadott, a költségvetési felelősséget erősítő vagy egyszerű nevén plafontörvény szabályai utat mutatnak arra is, hogy próbáljunk meg már a konkrét, tehát már a következő évi törvényjavaslat belső szabályaiba is beiktatni olyan további előírásokat, melyek nagyobb garanciát, konkrét intézkedéseket, döntéseket várnak el ahhoz, hogy ezek a felülről nyitott tételek teljesíthetők legyenek. (16.50) A jogszabály előkészítése kapcsán, ugyanúgy, ahogy most már évek óta, természetesen kel etkeztek nagy összegű tartalékok is. Vannak olyanok, amikről Borenszki képviselőtársam beszélt, amik csak bizonyos speciális esetben, katasztrófák, rendkívüli események, váratlan kiadások, előre
