Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 18 (178. szám) - Dr. Bosa Nenadić, a szerb Alkotmánybíróság elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÓTH KÁROLY (MSZP):
2954 nem tervezhető kiadások esetében használhatók fel. És vannak olyan tartalékok, amelyek pont azt célozzák, hogy ha egyegy ilyen költségvetési sor megcsúszik, nem érkezik be a tervezett bevétel abból az adóból, járulékból, vagy bizonyos költségvetési többletkiadások keletkeznek a már említett módon, egy felülről nyit ott tételnél, akkor ezek a tartalékok próbálják meg kiegyenlíteni, lehetővé tenni; vagy egy másik eset, amit említettem, hogy többletbevétel van, és ezek a többletbevételek automatikusan ezekre a kiadásokra fordíthatók. Én egy szemléletváltozást szeretnék javasolni, tudom, hogy a 2009. évi költségvetésnél ez alapvetően nem fog tükröződni, csak egy további tartalékot, további szűkített mozgásteret fog eredményezni, de a jövőben, azt gondolom, végig kellene gondolni, ha fix, meghatározott összegű lehet csak a z előirányzat, és a túllépésének kockázata fennáll, akkor önálló döntéseket hozzunk a tekintetben, hogy lehete ezekre a többletfeladatokra pénzt fordítani avagy nem. Nyilvánvaló, nem az a cél, hogy egy normatív támogatás egész éves finanszírozását megakad ályozzuk. Ha látszódik, hiszen látszódnia kell, hogy bizonyos idő utáni adatok alapján az év egészére az összeg nem elég, akkor éppen ezeknek a tartalékoknak vagy a többletbevételekből adódó mozgástérnek van egy olyan üzenete - és ebben a tekintetben is va n egy felhatalmazás, tehát a kormány vagy egy kormányzati szerv dönthet erről, akkor itt az az üzenet , hogy egy önálló döntés keretében csoportosítsuk oda a pénzt, ahol erre szükség van. Itt még mondhatnám azt is, hogy ne akár az Országgyűlés háta mögött vagy feje felett dőljön el, hogy egyegy kiadás, egyegy előirányzat milyen mértékben teljesülhet, hanem egy önálló döntés kérdése legyen. Azt gondolom, ha becsukjuk ezeket a felülről nyitott előirányzatokat, ha figyeljük a teljesítését, tehát van egy kon trollrendszer is, egy vezetői ellenőrzés is van a költségvetés során, és ennek következtében megalapozott és forrással rendelkező intézkedések történnek, eszerint módosulnak ezek az előirányzatok, akkor nem csúszhatunk el. Csak abból gazdálkodunk, ami van, és csak annyit adunk ki, amire megvan a felhatalmazás vagy megvan a döntés. Ez csak egy része természetesen annak a felelős gazdálkodásnak, amit folytatni kell, és amire, azt gondolom, meghoztuk és a jövőben is majd meghozzuk a szükséges döntéseket. De ez is egy üzenetértékű döntés lehet, akár már a következő évi költségvetésben. Ehhez kérem képviselőtársaim és természetesen a kormány támogatását. Elnök úr, köszönöm a szót. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képvise lő úr. A következő felszólaló Tóth Károly képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. TÓTH KÁROLY (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Képviselőtársaim! Én a 217., 218. - azt mondták, részletes vita , a 148., 149., 150. és a 678. módosítások kapcsán szeretnék mondani n éhány gondolatot. Az első mindegyik módosításra érvényes együttesen: ha finoman fogalmazok, ez egy kényszerköltségvetés; ha az önök szóhasználatával, akkor ez nem jó költségvetés. Vita egyetlen ponton van közöttünk. Én azt állítom, hogy 2007 és 2008 nélkül ma egy sokkal nagyobb kényszert tartalmazó költségvetést tudnánk csak tárgyalni és elfogadni. Csak ebben van a különbség; nem abban, hogy jóe, nem abban, hogy bárki szeretie ezt a költségvetést, hanem abban a megközelítésben, hogy 2007 és 2008 segítette abban, hogy azt a külső gazdasági hatást, ami érte a világot, milyen módon tudjuk levezetni Magyarországon. Ezt akkor is mondom, és ez a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokhoz kapcsolódik, hogy sajnos meg kell állapítsam, hiába mondtam el az általános v itában, nem valósult meg vagy nem teljes mértékben valósult meg a fordított arányosság. Meggyőződésem, hogy amikor ilyen kritikus helyzetek vannak gazdaságilag, pénzügyileg, akkor a szolgálatokra nem kevesebb, hanem több pénzeszközt kell fordítani annak ér dekében, hogy időben előre jelezhetők és lehetőség szerint megakadályozhatók legyenek a kedvezőtlen lépések és folyamatok.
