Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 18 (178. szám) - Dr. Bosa Nenadić, a szerb Alkotmánybíróság elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
2921 milyen nagyságú pénzeszközöket fordítanak kutatásfejlesztésre. Elhangzottak azok a célok, amelyeket kitűztünk. Európa fejlettebb fele már előttünk jár e tekintetben, az OECD nemrégiben készített egy országjelentést Magyarországról. Sok haszno sítható gondolatot fogalmazott meg. Természetes célunk az, hogy növeljük ezt az összeget. Egy másik feladatunk, hogy ezeket a pénzeket hatékonyabban, ellenőrzöttebben, mérhetőbb módon tudjuk felhasználni, de a mértéket illetően nagy segítségünkre van az eu rópai uniós támogatások nagyságrendje. Itt felmerülnek egyébként statisztikai, metodikai szempontok is, hogy ez a nagyságrend milyen mértékű. (Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) De ne higgyük azt, hogy pusztán a költség vetési hozzájárulás jelentős és fontos. Ugyanilyen fontos az, hogy a kis- és középvállalkozások, a multinacionális cégek mennyit fordítanak ilyen célokra. Ez eléri már a 120 milliárd forintot. A szabadalmak, a magyar tudás megőrzése valóban egy kiemelt fel adatunk. Ezen dolgozunk, több támogatás van, amely a szabadalmak megvalósítását, elérését tűzi ki célul. Ugyanúgy, mint az, hogy a magyar kutatók külföldre juttatását támogatjuk, és természetesen hazahozatalát is, hogy térjenek vissza, a megszerzett tudást hasznosítsák Magyarországon. Ezek a célkitűzések, amelyeket képviselő úr is megfogalmazott, a magyar innovációs politika részét képezik. Ugyancsak örülök annak, hogy ezekben a kérdésekben itt közösen tudunk gondolkodni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a z MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Halmai Zsuzsa képviselő asszony és Bebes István képviselő ú r hozzászólása mindenképpen módot és okot is ad arra, hogy a részletes vita szabályai szerint néhány módosító indítványról és ezek hátteréről, összefüggéseiről szóljunk. Először is fontos alapvetés, és örülök, hogy ebben a Ház két oldala egyetért, hogy a k istérségi társulások létrejöttének célja az, hogy színvonalasabb szolgáltatásokat nyújtsunk, hogy ezért hozták létre a települések a kistérségi társulásokat. Az is fontos, és ezt is mutatta mindkét hozzászólás, hogy ma már a kistérségi társulási együttműkö dés az oktatás és a kultúra területén is természetes létformája a településeknek, az ország különböző térségeinek. Hiszen éppen ezért vitatkozunk arról, hogy milyen szabályokkal lehet a kistérségi társulások működését ösztönző forrásokat eljuttatni az inté zményekhez, a településekhez. Mondjuk el, fontos hangsúlyozni, hogy itt többlettámogatásokról van szó. Itt olyan ösztönző támogatásokról van szó, amelyeknek az a céljuk, hogy a térségi ellátásszervezésen keresztül több forrást juttassanak adott célokra, tö bb forrást juttassanak annak érdekében, hogy jobb kulturális szolgáltatások vagy éppen jobb iskolák, jobb oktatás működjön ezekben a térségekben. Éppen ezért, amikor a részletszabályokról beszélgetünk, amikor az egyes módosító indítványokat, például Bebes képviselő úrnak vagy éppen Papp József képviselő úrnak az oktatási szabályokat, az oktatási támogatások igénybevételével kapcsolatos szabályokat érintő módosítóiról beszélünk, vagy amikor összevetjük Halász képviselő úr és Halmai Zsuzsa képviselő asszony á ltal a mozgókönyvtári rendszerre benyújtott módosító indítványokat, akkor azt kell elsősorban mérlegelnünk, hogy mi az a megoldás, mi az a fajta szabály, amelyik jobb feladatellátást, jobb szolgáltatást nyújt a településen élő emberek számára. Ugyanakkor a zt mindenképpen fontos megemlíteni, és egyetértek azzal, amit Bebes képviselő úr mondott, hogy kialakult egy kistérségi feladatellátási rendszer, működnek intézményfenntartó társulások, működnek kiépített könyvtári rendszerek, működnek kiépített szolgáltat ó rendszerek. Ebbe a rendszerbe belenyúlni, ebbe a rendszerbe új feltételeket bevezetni csak nagy óvatossággal, hosszú távon lehet és érdemes, hiszen egyébként nem a kívánt célt érheti el a törvényalkotó. (14.10) Ahelyett, hogy jobb szolgáltatást, erősebb együttműködést teremtenénk, valóban az a helyzet állhat elő, amiről képviselő úr is beszélt, hogy feszültség keletkezik a kistérségen belül, adott esetben