Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 18 (178. szám) - Dr. Bosa Nenadić, a szerb Alkotmánybíróság elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOLBER ISTVÁN, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
2920 nálunk. Azokba az európai prog ramokba való bekapcsolódás éppen ezért szerintem kiemelten fontos kérdés, amit most államtitkár úr elmondott. Nemcsak azért, mert általában jó és az ország hírnevét is öregbíti, ha a magyar vállalkozások és kutatóműhelyek benne vannak nagy európai programo kban, hanem azért is, mert onnan knowhowt, ismeretet, eljárásmódot, szervezettséget, kutatásiinnovációs képességeket lehet megtanulni. Ezért nagyon fontos, hogy a binomika, a genomika, az űrkutatás, a meteorológia vagy a távérzékelés területén Magyarors zág ott legyen a nagy európai programokban. Úgyhogy a Szabad Demokraták Szövetségének képviselői a javaslatok körében azokat támogatni fogja, amelyek az innovációra, a magyar kis- és középvállalkozások nemzetközi programokba, projektekbe való bekapcsolódás ára több pénzt kívánnak átcsoportosítani. Meggyőződésünk, hogy ez egy jó területe annak, ahol a költségvetés forrásait hasznosan és hatékonyan lehet elkölteni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Ékes József képviselő úr is kétperces hozzászólásra jel entkezett, utána államtitkár úr rendes hozzászólásra. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr, a szót. Kolber István miniszter úrhoz szeretném a mondandómat intézni. Egyrészt az európai uniós fejlesztési központ kialakításában az európai parlamenti képvis elők, a hazai képviselők is mindannyian, tulajdonképpen küzdöttünk azért, hogy Magyarországra kerüljön ez a központ. De ugyanez a debreceni neutronkutató kérdése is. Elemi érdeke Magyarországnak, hogy ezek a kutatási központok Magyarországon tudjanak megva lósulni, elindulni. Csak az ember magában mindig fölteszi a kérdést, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy az Európai Unión belül 2030 környékére kutatásfejlesztésre általában a tagországoknál megfogalmazódik a 4 százalékos nagyságrend elérése. Vannak skandináv országok, ahol jelen pillanatban ez 2,5 százalék környékén mozog, de sajnos Magyarországon a kutatásfejlesztésre fordított állami összeg, nem az uniós források felhasználásáról beszélek, mindig 1 százalék környékén van. Ha jól emlékszem, 2000ben volt 1,1 százalék. Tehát mindig alatta maradunk annak a valós értéknek, ami Magyarország számára fontos lenne. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Sokkal nagyobb összehangolás kellene a költségvetés, a törvénykezés szempontjából a hazai szabadalmak kérdésében. Rendre hallani, és tudjuk nagyon jól, hogy hihetetlenül jó szabadalmi ötletek vannak Magyarországon, és ennek sajnos az innovációs megvalósulása nem Magyarországon nyer teret, hanem általában valahol külföldön landol. Innen től fogva szegényebb lesz a magyar társadalom, a magyar vállalkozói réteg. Erre kellene sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni. Bízom benne, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács is erre kellőképpen rá fog világítani, ami tényleg a hazai kutatásfejleszt ést, a szabadalmi kérdéseket, a hazai megvalósítást, a hazai innovációt próbálja meg előtérbe helyezni annak érdekében, hogy Magyarország a későbbiek folyamán is a saját szellemi bázisával, értékével a világon mindenütt versenyképes tudjon lenni. Ebbe az i rányba kellene sokkal hatékonyabban és erőteljesebben a kutatásfejlesztési, szabadalmi kérdéseket, törvényi erővel is, fogalmazzunk úgy, stabilizálni, és hazai megvalósítását erősíteni. (Béki Gabriella elfoglalja jegyzői helyét.) ELNÖK (Mandur László) : Kö szönöm szépen, képviselő úr. Az a rendkívüli helyzet állt elő, hogy két kormánytag is szót kért. Kétpercest Kolber István, rendes felszólalást Arató Gergely. Jelen esetben a kétperces megelőzi a rendes felszólalást, a kormánytagok vetélkedéséből Kolber Ist ván került ki győztesen. DR. KOLBER ISTVÁN , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban egy nagyon fontos és lényeges kérdés a lisszaboni stratégiához kapcsolódóan, hogy az egyes országok, európai uniós tagországok