Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 11 (176. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2705 A következőre kell gondolni, és nem is feltétlenü l azonnal az oktatás területén, hanem látni kell azt, hogy a felsőoktatási intézmények között jó néhány felsőoktatási intézmény működtet orvosi kart, és ezen orvosi karokhoz kapcsolódnak egészségügyi ellátások. Sőt, az elmúlt időszakban Molnár miniszter úr és Horváth Ágnes miniszter asszony áldásos ténykedése nyomán az egészségügyi intézményekben, az egészségügyi ellátórendszerben jelentős leépülés következett be, és arra is van már példa, hogy e lepusztított intézményrendszer néhány elemét felsőoktatási in tézmények orvoskarai szerezték meg üzemeltetési joggal. Innentől kezdve e törvénytervezetek, amelyek most a Ház előtt vannak, és tételezzük fel, hogy át is mennek, mert meglesz hozzá a megfelelő érdeklobbi és érdekazonosság... - pillanatok alatt ezen intéz ményeket, először még egészségügyiről van szó, át lehet alakítani gazdasági társasággá, és azok ilyen értelemben privatizáltatnak. Majd ezt követően akár sor kerülhet magának az oktatási tevékenységnek is a privatizálására. A gazdasági társasági forma - ak ármilyen jelzőkkel is próbáljuk elfedni ennek valós tényét - pedig azt fogja jelenteni, amitől okkal félnek és aggódnak a szakszervezet részéről vagy akár a hallgatói önkormányzatok részéről, hogy egyrészt elvész a közalkalmazotti státus, ezzel együtt megs zűnik a garantált illetmény és a közalkalmazotti bértáblabesorolás, másrészt pedig azok a hallgatói jogosítványok, amelyek jelenleg a jogi szabályozás szerint megvannak, léteznek. Ezekből a hallgatói jogviszonyokhoz kapcsolódó szabályozásokból számos előn y, kedvezmény, juttatásra való jogosultság következik a hallgató számára. Nincs semmi garancia arra nézve, hogy e változtatások mentén ezek változatlanul megmaradnak. Innentől kezdve pedig fennáll egy újabb lehetőség. Ha az egyetemek hiteleket vesznek fel a korábbi adósságok, PPPprogramokból származó törlesztőrészletek fizetésére, azt előbbutóbb szintén vissza kell fizetni. Miből adódik ez? Az egyetemeknek különösebben nagy tételű magánbevétele, saját bevétele nem nagyon van. Lehet a költségtérítéses képz ésre gondolni, lehet bizonyos ingatlanok átmeneti jelleggel történő bérbeadására gondolni, túl nagy mozgástér nincs, és az összkiadásokhoz képest e bevételek elenyésző hányadot tesznek ki. Mi marad akkor, hogy viszonylag kiszámítható bevételi forrás legyen? Itt kerül vissza a csizma az asztalra, vagy ha úgy tetszik, a tandíj kérdése azzal a nagy kunkorral, csellel megspékelve, hogy innentől kezdve nem a kormány lesz hibás a tandíj kivetéséér t, a kormány majd széttárja a karját, hogy nekem semmi közöm hozzá, gazdasági társaságok művelik mindezt eltérő jelleggel, ki így, ki amúgy szabja meg. Gyakorlatilag a népszavazás során kinyilvánított népakarat kicselezése miatt is lehet aggódni és lehet t őle félni. E javaslatnak jó néhány olyan passzusa van, amely szintén csak problematikus és aggályos. Az egyik ilyen a gazdasági tanács. Egyet kell értenem akár Arató államtitkár úr elmondott álláspontjával, akár azzal, amit Szabó Zoltán mondott az általáno s vita múlt heti ülésén, nevezetesen: a gazdasági tanácsoknak a beterjesztett javaslatban szereplő tartalmi részei aggályosak, hiszen ahogy Szabó Zoltán fogalmazott - és igaza van , aggályos, hogy elvileg egyenjogú tagokból álló testület tagjai között még iscsak különbségtétel tétetik. De aggályos abból a szempontból is, hogy a tulajdonosi jogokat, a tulajdonosi államot jelenleg megjelenítő delegáltak lényegében, ha úgy tetszik, a tulajdonos házon kívül szorul, és nincsen módja és lehetősége semmilyen szemp ontból csak egy véleményt mondani, de dönteni már nem. Aggályos abból is, hogy ily módon a gazdasági tanács jogköre megnő, megerősödik, és semmi garancia nincsen arra nézve, hogy ez a gazdasági tanács... - még egyszer hozzáteszem, a gazdasági tanácsban egy ébként ugyan a szenátus választ embereket, de ezek külső tagok, nem az egyetemhez kötődőek, hogy ezek és a szenátus közötti együttműködés minden esetben zavartalan. Mi történik az esetben, ha határozatképtelen a gazdasági tanács akár több ülés apropóján is ? Valamilyen okból kifolyólag nem lehet összehívni, betegség, bármi előfordulhat, és ennek a tanácsnak a kezébe adunk olyan jogosítványokat, amelyek költségvetés előterjesztésére vonatkoznak például, akkor lényegében működésképtelen lesz egy intézmény, meg fog bénulni. Előáll az a helyzet is, ami meg alkotmányosan aggályos, és a hatályos felsőoktatási törvényt is sérti, hogy a gazdasági
