Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 11 (176. szám) - Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - KARSAI PÉTER (MDF):
2685 kormányt, talán ez is bizonyítéka annak, hogy igen, itt a szakmai törvények keretében i s politikai vita folyik. Ennyit talán bevezetőnek engedjenek meg. Most pedig a részletekről hadd szóljak! A Magyar Demokrata Fórum elvi egyetértését fejezi ki, hogy a kultúráért felelős minisztérium felvállalta ezt a régóta várt és szükségszerű lépést, hog y megpróbálja szabályozni az előadóművészeti tevékenységet, a színházak, zenekarok, táncegyüttesek és más eladóművészeti szervezetek működését, finanszírozását, az itt dolgozók munkaügyi specialitásait. Álláspontunk szerint mindezek kiemelkedő kérdéskörö k a magyarországi kulturális élet ezen szegmensének célszerű, minőségi és hatékony működése, ezáltal a társadalmi érdekek maximális kiszolgálása érdekében. Az előadóművészeti szervezetek működéséről, támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól s zóló törvénytervezettel kapcsolatban általánosságban szeretnénk elmondani, hogy az indoklásban kifejtett célok és a szakmában már felvázolt szabályozási szükségletek többsége szempontjából a törvényt nem érezzük kellően átfogónak, egységesnek és épp ezért célravezetőnek. Talán a törvény céljáról engedjenek meg egykét gondolatot, annak kritikáját természetesen! A törvénytervezet szabályait áttekintve nem érezzük megvalósulni például az 1. §ban meghatározott célok egy részét, így kiemelten az 1. § (1) bekez dés c), d), e), g) pontjait, és a további célok elérésének jogszabályi háttere is csak erős beleérző képességgel található meg. (13.00) A tervezet az ilyen témájú pályázati támogatási lehetőségeken kívül nem tartalmaz kifejezetten olyan szabályokat, amelye k például a gyermek- és ifjúsági korosztály hozzáférési lehetőségeinek elősegítésére vagy a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, színvonalas külföldi alkotások bemutatásának támogatására szolgálnának. Ugyancsak nem tartalmaz érdemi szabályt a tervezet az államháztartáson kívüli források bevonására, még inkább növelésére vonatkozóan. Javasoljuk, hogy a tervezetben maradjanak csak a valós jogszabályi háttérrel rendelkező pontok, hiszen a törvény preambulumában már szerepel elég, a törvény szellemiségéről szó ló megfogalmazás. Engedjenek meg pár gondolatot a törvény hatályával, alapelveivel és a miniszter szerepével kapcsolatosan is. Nem egyértelműen rendelkezik a tervezet az állami fenntartású, úgynevezett tárcaintézményekről, azaz olyan központi költségvetési kulturális intézményekről, mint például a Magyar Állami Operaház, azaz nem egyértelmű, hogy ezek milyen mértékben tartoznak a törvény hatálya alá, hiszen sajnálatosan ezen intézmények finanszírozását sem részletezi a tervezet, miközben a szabályozás egyik legjelentősebb fejezete az előadóművészet támogatása. A tervezet 10. § (4) bekezdése ugyanis ezeket a központi intézményeket kiveszi a központi költségvetésből az e törvény szabályai szerint támogathatók közül, de a tervezet egésze alapján a többi szabál y elvileg érvényes ezekre az intézményekre is. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Másrészt nem egységes a tervezet fogalomrendszere, amelynek következtében nem egyértelműen körvonalazódik az állami, önkormányzati, magánelőadóművészeti szervezetek pontos meghatározása, elhatárolása sem. Miközben például a miniszter feladatait rögzítő 4. § c) pontjában szerepel a központi költségvetési szervként működő, előadóművészeti szervezetek feletti alapítói és felügyeleti jogok gy akorlása, ennek ellenére a tervezet nem rendelkezik a központi költségvetési szervek fenntartásához kötődően a költségvetési támogatásból való finanszírozásról és ennek konkrét részleteiről. Ezzel a kérdéssel a miniszter feladatai között is csak utalásként foglalkozik a törvény, a finanszírozás mikéntjét nem bontja ki, miközben e témakörben esetlegesen más erre vonatkozó jogszabály megalkotását sem vázolja fel, azaz fenntartja a központi költségvetésből fenntartott előadóművészeti szervezetek, intézmények költségvetési kiszolgáltatottságát. Ugyancsak ellentmondásos, hogy miközben az alapelvek között kimondásra kerül - a 3. § (1) bekezdésre utalok , hogy a helyi önkormányzatok előadóművészetet érintő feladataikat közszolgáltatási szerződés megkötésével is megvalósíthatják, az állami körre nézve ugyanaz nem
