Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 11 (176. szám) - Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KARSAI PÉTER (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP):
2678 Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Karsai Péter ügyrendi kérdésben kért szót. KARSAI PÉTER (MDF) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Az ügyrendi javaslatom nagyon egyszerű. Arra szeretném kérni kétpercező, felszólaló képviselőtársaimat, hogy tízperces vagy negyedórás önkorlátozást vezessenek most be, hátha Kránitz képviselőtársam vagy a magam hozzászólása is új színt hozhat majd a vi ta menetébe, ezért nagyon kérem őket, legyenek tekintettel arra, hogy a soron következő képviselők hadd szólalhassanak meg. Köszönöm szépen. (12.30) ELNÖK (Harrach Péter) : Tekintsük kérésnek az elhangzottakat természetesen. Köszönöm szépen. Ennek ellenére van egy kétperces jelentkezőnk. (Derültség.) Fedor Vilmosé a szó. (Fedor Vilmos: Elállok tőle, elnök úr.) Eláll, ez igen; hatékony volt a képviselő úr kérése. Akkor térjünk vissza a normál idejű felszólalásokhoz; Kránitz Lászlóé a szó. KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és köszönöm szépen képviselőtársaimnak a megértését, illetve Karsai képviselőtársam segítségét. Elöljáróban szeretném elmondani, hogy nem vagyok szakember, nem vagyok a kulturális bizottság tagja sem, egy egyszerű szính ázlátogató, színházkedvelő, színházat szerető soproni állampolgár vagyok. A vita menetében azon is gondolkodtam, hogy egyáltalán elmondjame a hozzászólásomat, de miután néhány soproni, általam nagyon kedvelt és tisztelt szakembert is megkérdeztem a törvén yről, ezért tartozom nekik, hogy elmondjam ezt a hozzászólást, és ehhez kérem a türelmüket. Tisztelt Képviselőtársaim! 1991 októberében Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a rendszerváltozást követően az első város volt, amely önálló színház létrehozásá ról döntött. 2007ben a régióban Szombathely követte a soproni példát. A soproniak nevében mondhatom, hogy az önkormányzat akkori vezetése a kultúra iránt elkötelezett emberek támogatásával 1991ben jól döntött, hiszen ma már 17 éve saját színháza van a vá rosnak. Soproni színházlátogató és pártoló polgár lévén azóta követem megkülönböztetett figyelemmel a város szerves részévé vált legfontosabb kulturális intézményének értékteremtő munkáját, előadásait, sikereit, gondjait, egyszóval színházunk mindennapjait . Ismerve ezeket, bizonyos vagyok abban, hogy a törvényalkotó szándéka jó célt szolgál, hiszen világos és egyértelmű jogi eszközökkel segíteni és támogatni akarja a magyarországi művészeti tevékenységet, a működéshez nélkülözhetetlen intézményrendszer fejl esztését, és egy hatékony támogatási rendszer megteremtését, amely egyúttal a közpénzek értelmes és okos felhasználását is segítheti. Nyilvántartás, normatív elemek, kötelezettségeket és jogosultságokat megállapító finanszírozási modell, speciális munkaügy i, munkajogi szabályok, véleménynyilvánításra, javaslattételre jogosító fórum életre hívását is jelentheti; néhány kulcsszó, amellyel a törvénytervezetet, egy most születő ágazati szabályozást jellemezhetünk. Ahogy itt érzékeltem és tudom, vannak támogatói is, de jó néhányan kritizálják is ezt a leendő törvényt. Ennek ellenére azt gondolom, hogy egy viszonylag vitatott törvény is jobb a semminél, jobb annál, mintha nem lenne semmilyen törvény. De azt gondolom, itt mégsem erről van szó. Azt gondolom, hogy Eu rópában is egyedülálló módon jó, alapos és átfogó törvény születhet most az előadóművészeti szervezetekről. Ami az alaposságot illeti, bizonyítja az is, hogy a tervezet
