Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 11 (176. szám) - Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KARSAI PÉTER (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP):
2679 megalkotását, mint ahogy több képviselőtársam is említette, több mint kétéves előkészí tés előzte meg. Halász képviselőtársamra reflektálva: pénteken Sopronban lesz a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlése, ahol szintén napirenden van ez a téma Schneider Márta államtitkár asszony előadásában, úgyhogy van lehetőség és mód ezt a törvényt ervezetet a továbbiakban is megbeszélni és módosító indítványokkal esetleg jobbá tenni. Mint miniszter úr is elmondta, a megalkotáskor a szakmával együttesen tanulmányozták a németországi, osztrák, francia, belga, dán és izraeli példákat. Az előkészítő mun ka során ezt követően számos szakmai szervezet írt alá szándéknyilatkozatot, amely szerint a törvény jó, szükséges és előremutató. Számos színházi vezető szakember is támogatja, mint ahogy néhányan nem támogatják. A szakmai kritikák és észrevételek pedig b eépültek a tervezett szövegbe. Tisztelt Ház! Érdemes szólnunk a sajátos foglalkoztatási szabályokról, ezek vetületéről. A magyar kultúra tisztasága szempontjából kívánatos volna, hogy végre az előadóművészeti szervezetek - és itt most a színházakra gondol ok elsősorban - élére ne politikai alapon kerüljenek vezetők, hanem valóban a legalkalmasabbak és a legjobbak irányíthassák ezeket az intézményeket. Az elmúlt időszakban sajnos bőven hallhattunk a színházi vezetők politikai eltávolításáról és az új vezetők politikai alapon történő kinevezéséről. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy ez az irány természetesen nem jó, sőt kifejezetten ártalmas, árt a művészeteknek, és árt a szakmának, sőt a művészeknek is. Az első számú vezető kinevezése meghatározó dönté s egy művészeti szervezet életében, hatása messze túlmutat az intézkedésen, hiszen egy időszakra meghatározza a művészi arculatot, a működés legfőbb jellemzőit, számos tényezőt. De nemcsak az adott művészeti szervezet életét befolyásolja egy kinevezés, han em a régió, megye és a székhely kulturális életében betöltött szerepét is befolyásolja. A törvény ezért e tekintetben egységes szabályrendszert javasol az állami és önkormányzati fenntartású előadóművészeti szervezetekre. A tervezet a munkáltató vezetője munkakörének betöltésére vonatkozó különös szabályok alcím alatt rendezi ezt a kérdést. Ez alapján a színházigazgatókat pályázat útján kell kiválasztani. Csak az pályázhat, akinek szakirányú felsőfokú vagy jogi, közgazdász diplomája van, és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A vezetői megbízás öt évre szól. Csak remélhetjük, hogy a törvénytervezet elfogadását követő időkben a szakmaiság, az értékteremtő művészeti szándék, a tehetség, és nem a politikai akarat nyilvánul majd meg az első számú vezetők kinevezésének kérdésében. Szeretnék szólni ennek kapcsán a színházban foglalkoztatott művészek, művészeti és más színházi munkaköröket betöltőkről is, az ő érdekeikről, megbecsülésükről, elismerésükről. Ezt soproni tapasztalatom alapján szeretném m ondani. Tisztelt Ház! A soproni Petőfi Színházban az elmúlt 17 évben három igazgatóváltás történt. Ez együtt járt a társulat jelentős cseréjével is. A váltások alkalmával minden esetben a társulat jelentős része az utcára került - voltak olyanok is köztük, akik 1015 éve játszottak a színházban , mégpedig a leglehetetlenebb időpontokban, amikor reményük sem volt arra, hogy a következő évadra máshol munkát találjanak, és új feladatokat kapjanak, egzisztenciális biztonságot leljenek. Jelenleg a színházakban a művészeti munkakörökben foglalkoztatottak jelentős része foglalkoztatotti munkaviszony helyett különböző vállalkozási jogviszony keretében kapcsolódik a színházakhoz. A Sopronban egykor játszó színészek esetéből, úgy vélem, a szakmai üdvözölni fogja a te rvezet ezen rendelkezését, hiszen ezt a kérdést is rendezi, konszolidálja a törvénytervezet. Sajátos foglalkoztatási szabályokkal, de védett és törvény által szabályozott körülmények közé kerülhetnek a művészeti szervezetekben foglalkoztatottak. Fontos mom entum, hogy a szerződtetési és szerződésbontási szándékot időben kell közölni, a hosszabb ideig foglalkoztatottakat szerződésbontás esetén végkielégítés illeti meg. A
