Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 10 (175. szám) - Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - MOLNÁR ALBERT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2581 versenytársainkkal, akik a környezetünkben laknak, és hozzájuk képest 34 százalékos adóterhelésnövekedés van Magyarországon. Az e lőttünk levő adótörvény mellékletekkel együtt mintegy 105 oldalon jelenik meg, és 173 különböző javaslatot fogalmaz meg. Olyan adótörvényt nyújtott be a kormány, amely megfelelően számol a megváltozott világgazdasági helyzettel: jelentős mértékben csökkent i a vállalkozások és a magánszemélyek adminisztrációs terheit. A 233. §tól a 248. §ig közel négy oldalon keresztül, sűrű tömött sorokban vannak felsorolva a hatályát vesztő rendelkezések, tehát az egyszerűsítés. Javul az átláthatóság, fehéredik a gazdasá g. Az elmúlt évben a többletbevételekből mintegy 80100 milliárdra teszik a szakértők azt a számot, amely a fehéredésből származott, és ez önmagában adóterhelésnövekedést jelent egyébként. Tehát furcsa, hogy ha többen fizetnek adót, az az adóterhelés növe kedésében jelenik meg, holott nincs adóemelés, csak többen fizetnek adót. Aki eddig is jogkövető volt, annak kizárólag az egyszerűsítés lesz, és esetleg minimális terheléskönnyítést fog észrevenni az előttünk levő törvényjavaslatból. Miniszter úr nagyon ré szletesen beszélt a törvény tartalmáról. Én csak néhány nagyon lényeges elemet szeretnék kiemelni. Az egyszerűsítések közül: a magánszemélyek az adóhatóság közreműködésével új egyszerűsített formában tehetik meg bevallásukat a 2008. évben. Ez akár több mil lió embert is érinthet. Azt gondolom, nagyon jelentős változásról van szó. A szolgáltató adóhivatal képe jelenhet meg előttünk. A következő, ami szintén fontos, hogy az eddig hét adókedvezményt egy összevont adókedvezményként lehet a magánszemélyek személy i jövedelemadóbevallásában megjelentetni, egységesen 30 százalékos adókulccsal. Idetartozik a megállapodás alapján megfizetett tbjárulék, a tandíj, a fizetett biztosítási díj vagy a foglalkoztatói nyugdíj, idetartozik az alapítványi befizetés vagy a magá nnyugdíjpénztári befizetések. Itt összességében 100 ezer forint határig gyakorlatilag ezekből az adóalanyok igénybe vehetik az adókedvezményt. Új elem az, hogy fizetési kötelezettségét - amennyiben a magánszemélynek befizetési kötelezettsége van - négy hó nap alatt négy egyenlő részletben, pótlékmentesen teljesítheti. Nagyon jelentős, a munkáltatók, kifizetők életét könnyítő intézkedés, hogy a 100 millió forint alatti bevétellel rendelkező jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok - a bt.k és a kkt.k - könyvvezetése lényegesen egyszerűsödik. Nagyon fontos elem, hogy megszűnik a béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása, ugyanakkor az ezen csomagba tartozó egyes adómentes juttatások gyakorlatilag korlátozásra kerülnek egy felső kulccsal. Ily en például a művelődésiintézményszolgáltatás igénybevétele - ezt a minimálbér erejéig adhatja a munkáltató , míg az iskolarendszerű képzés költségénél a minimálbér két és félszerese ez a határ. Azért fontos ez az intézkedés, mert nem kell nyilvántartani a vállalkozásnak ezeket az adatokat. Azt gondolom, ez egy nagyon jelentős adminisztrációs csökkentést jelent. Az is fontos, hogy az adózóknak nem kell nullás adóbevallást tenniük arról az időszakról, amelyben elszámolási kötelezettségük nem keletkezik, és erről a tényről elég nyilatkozniuk. Az is fontos tény, hogy az adóigazolások kiadásakor az adózó számlájának egyenlegét nettósítva állapítják meg. Biztos tudják a képviselőtársaim, hogy elég sok probléma volt a múltban abból, hogy az adóhivatalnál vezetett egyik számlán többlet volt, a másikon hiány, ezt eddig nem nettósították. A gazdaság kifehérítését is több elem szolgálja. Itt számlatartási kötelezettség kerül bevezetésre az átalányadózó egyéni vállalkozásokra, őstermelőkre, illetve az egyszerűsített vá llalkozói adó alanyára. Minden 900 ezer forintot elérő vagy azt meghaladó vásárlásnál az eladó köteles lesz a számlát kiállítani akkor is, ha a vásárló adóalany, akkor is, ha az nem. Az igazolatlan áru forgalmazása esetén a maximális bírság összege az áru értékének 40 százaléka. Az adóbázis szélesítését szolgálja, egyben egyszerűsítést is jelent az adózók számára, valamint megfizethető adóterhet jelent a cégautókra vonatkozó szabályozásmódosítás. A bevételi oldalt nem
