Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 10 (175. szám) - Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - MOLNÁR ALBERT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2582 érinti ez a szabályozás. Tehát szeretné m előrebocsátani azt, hogy az állam a cégautóadóból nem kíván többletadót beszedni. Ezért egy olyan egyszerű megoldást alkalmaz, hogy mindenki felől eltűnjön az eddigi Damoklesz kardja, hogy gyakorlatilag bárkit lebuktathattak, ha a cégautóval például haza ugrott ebédelni, vagy valami más olyan célra használta, amely a vállalkozása szempontjából nem minősült üzleti költségnek. Azt gondolom, hogy megfizethető ez a 7000, illetve 15 000 forint, mert 1600 köbcentiméterig egyértelműen, egyszerűen 7000 forintot ke ll fizetni havonta, 1600 köbcenti fölött pedig 15 ezer forint a fizetendő díj. Példát is hadd mondjak! Ha egy vállalkozás 2008ban három cégautóval rendelkezett, ezek beszerzése négy éven belül történt, és értékük pedig átlagosnak mondható 45 millió forin t között volt, akkor a 2008. évben ez a vállalkozás a következő tételeket fizette meg. (19.50) Egyszer megfizette autónként a 32 ezer forintot. Azon túl megfizette a cégautóadó 25 százalékát mint egészségügyi hozzájárulást, valamint a cégautóadó 25 százalé kának 3 százalékát mint munkaadói járulékot. E két tétel autónként havonta még plusz 8240 forint költséget jelentett a vállalkozásnak. Összesen a vállalkozás e három autó után egy hónapban 120 720 forintot fizetett be a költségvetésbe ezen a jogcímen. A 20 09től bekövetkező változás után, ugyanennél a cégnél, amennyiben a gépkocsik hengerűrtartalma nem haladja meg az 1600 köbcentit, mindössze havi 21 ezer forintot kell fizetni - tehát a 120 ezerrel szemben 21 ezret , míg ha meghaladja az 1600 köbcentit, ak kor is 45 ezer forintot kell fizetniük, ami a 120 ezer forintnak szintén csak töredéke. És mindkét esetben levonható a befizetendő összegből a gépjárműadó. Azt gondolom, hogy ez nem tekinthető szigorításnak. Annak mindenképp szigorítás, aki eddig csalt vag y nem a valóságnak megfelelően töltötte ki a nyilvántartó papírt. Fontos társadalmi és gazdasági egyszerűsítések történnek az adótörvénymódosítás keretében. Ilyen, hogy az árvaellátásra tekintettel kapott özvegyi nyugdíj adómentessé válik már a 2007. évtő l visszamenőleges hatállyal. Adóterhet nem viselő szociális gondozói díj évi 120 ezer forintos összege 180 ezer forintra emelkedik. Az összevont adókedvezmény a jelenlegi 3 millió 400 ezer forintos éves jövedelemhatárig 100 ezer forintos keretbe tartozó hé t jogcímű adókedvezmény helyett, egységesen 30 százalék adókedvezmény kerül befizetésre. Új elem az úgynevezett háztartási szolgáltatások igénybevételét igazoló számlák bevonása ebbe a kedvezményalapba. Az egyéni vállalkozók esetében a fejlesztési tartalék igénybevételénél a 10 százalékos adókulcs alkalmazásánál nem lesz feltétel, hogy az adómegtakarítást belföldi pénzforgalmi bankszámlán ténylegesen lekössék, ehelyett egy olyan nyilvántartás vezetése elégséges, mely követhetővé teszi ezeknek a pénzforrások nak a jogszerű felhasználását. Jelentős változás az átalányadózásnál az értékhatárok jelentős megemelése. Itt az általános esetben 8 millió forintról 15 millió forintra, a kereskedők esetében 40ről 100 millió forintra emelkedik ez az összeg. Azt gondolom, hogy eddig néhány teljesítménykorlátot is jelentett egyes vállalkozóknál ez az értékhatárválasztás, hiszen aki egyszerűen kívánt megfelelni az adózásnak, azt tulajdonképpen ez az értékhatár afelé nyomta, hogy próbáljon meg ezen keretek között működni. Az őstermelői átalányadózás értékhatára 7 millióról 8 millióra emelkedik. Őstermelő maradhat az, aki saját gazdaságban termelt bort értékesít, és a kiszerelés legkisebb mértéke az eddigi 2 literes helyett félliteresre változik. Megszűnik a 35 százalékos kulc s, egységesen az osztalékjövedelem adókulcsa 25 százalékra fog módosulni. Ez vonatkozik az egyéni vállalkozóra is, és már a 2008. év után megállapított osztalékra is lehet alkalmazni.