Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 7 (174. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2477 Nem tudom, olvastáke a Hitelben azt a látlelete t, amit önök okoztak, önök értek el. Ha nem, sürgősen tegyék meg, és mélyen gondolkozzanak el azon, hogy mit miért tesznek, kit követnek, kitől félnek, mit szavaznak meg szolgai módon. Már csak azért is, mert más országok pont az ellenkezőjét teszik annak, mint önök, és erős nemzetpolitikát követnek. Önök még soha nem fizettek semmiért. De talán majd most betelik a pohár. Önök még mindig a “gyarapodás és fejlődés” fotópályázatára költenek milliókat, számolatlanul. Önök még mindig sikerpropagandát folytatnak . Valakinek a cechet ki kell fizetni, mondja tagoltan a miniszterelnök úr, és mélyen a szemünkbe néz. De mi álljuk a cipollai pillantást, és mélyen visszanézünk rá, önökre gondolva. Egy, 2006. július 21én itt a parlamentben, még az őszödi beszéd napvilágr a kerülése előtt írt versemmel fejezem be. Cipolla a parlamentben. Sleppjével beúszik Cipolla, leül kihívón a karéj közepén. Mögötte marionett bábúként madzagon rángatva tercel a hipnotizált tömeg. Fintor, vigyor, kihívó karja rá ng, mert a karéj másik partja nem rezeg úgy, ahogy ő akarja. Hol vagy, Mario? Mikor ébredsz? Mikor fagyasztod ajkára a vigyort, mikor veszed észre, hogy nincs félig kifejtett igazság, csak arcunkba vágott teljes hazugság, majd hatvan éve immár. Mario, miko r ébredsz már? 2006. július 21. És ma 2008. november 7ét írunk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett TataiTóth András képviselő úr. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Egyáltalán nem csodálkozom azon, ha a fiatalok el akarnak menni Magyarországról, ha Magyarország parlamentjében ilyen beszédet lehet mondani, mint amit most László képviselő úr megengedett magának. (Taps az MSZP soraiban.) Önök veszik el a fiata lok kedvét attól, hogy Magyarországon éljenek. Nem tudom, ki hatalmazta fel önt erre - nyilván saját maga , és ha a házelnök figyelt volna, már rég le kellett volna, hogy állítsa önt, mert a házelnök felelős a parlament tekintélyéért. A parlament lejáratá sa volt az, képviselő úr, amit ön itt megengedett magának. Tényszerűen nem is kívánok mással, csak egyetlen elemével foglalkozni a hozzászólásának. Beleillett az ön hozzászólása abba a sorozatba, amit önök képviselnek, hogy a népakarat csak akkor érvényes, ha önöket támogatja. Egy civil szervezet álláspontja csak akkor képviseli a szervezetet - mondta ön , ha az az önök álláspontjának megfelel. Ha véletlenül nem felel meg, akkor annak a civil szervezetnek a vezetője már biztos, hogy nem a tagságot képvisel i. (13.50) Ez a gondolkodásmód vezetett oda, képviselő úr, hogy önök sem a 2002es népakaratot, választási eredményt nem tudták elfogadni, sem a 2006ost nem tudták elfogadni, és ez vezeti az országot a legsúlyosabb szakadékba (Keller László: Így van!) , az a felfogás, képviselő úr, amit ön ma itt kifejtett. (Keller László: Így van!) Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Képviselő úr, tudja, kit kellett volna nekem leállítanom? Azt gondolom, hogy elsősorban önt. Úgyhogy tartózkodj on, legyen szíves, az ülésvezető elnök bírálatától! Távol tartottam magam attól, hogy kommentáljam az eddigi vitát, de miután ön kritikát címzett felém, azt gondolom, hogy önt kell elsősorban önmérsékletre és visszafogottságra figyelmeztetnem. Most pedig S zabó Zoltán képviselő úr következik. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Elég sok mindent mondott László képviselő úr, amire szívesen válaszoltam volna, és ezt a választ azzal fejeztem volna be, amikor hallottam, hogy egy