Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 7 (174. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÓKA JÁNOS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2423 Olyan ez, tisztelt képviselőtársaim, mint egy bukás. Hogyha nem tanultunk év közben, akkor kénytelenek vagyunk nyáron pótvizsgázni. Ilyenkor minden diák azzal szokta magát vigasztalni, hogy sebaj, Einstein is megbukott matekból, mégis Nobeldíjas lett. Szép történet, csak az a baj, hogy egyetlen szó sem igaz belőle. Einstein ugyanis jó mat ekos volt, már 14 éves korára elsajátította a differenciál- és integrálszámítást, a legenda tehát hibás, Einstein igenis jó tanuló volt, csak akkoriban más volt az osztályozási rendszer: az 1es és a 2es volt a jó jegy. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért gy űltünk ma itt össze, nem túl sokan ebben a teremben, hogy a költségvetést megalapozó törvényekről vitázzunk. Amilyen eredményeket ezek a törvények kiadnak, azok a számok jelennek majd meg a költségvetésben. Egy nagyon érdekes kettősség, hogy amikor a költs égvetés számairól beszélünk, sokszor azt halljuk kormányoldalról, hogy ezek a kifogások nem ide tartoznak, hiszen a mögöttük lévő törvények határozzák meg, hogy milyen bevételi, kiadási sorokhoz juthatunk el. Hát akkor vegyük komolyan a mai napot! Hiszen a mai napon dől el, a mai napon vezetjük föl azokat a döntéseket, amelyek ahhoz vezetnek, hogy kiadási oldalon kisebb számok szerepelhessenek a költségvetésben, és ráadásul a kisebb terjedelmű állam jobban költse el az adófizetők pénzét. Komoly ez a felelős ség, és a kormányon van a felelősség elsősorban. A másik tipikus mondat, tisztelt képviselőtársaim, amit kormányoldalról hallunk, hogy ezekhez a törvényekhez az ellenzék nyújtson be módosító javaslatokat, hogyha nem tetszenek neki. Álságos é s hamis! Azért álságos és hamis, mert csak azokhoz a törvényekhez és azon törvényeknek csak azokhoz a szakaszaihoz tudunk módosítókat benyújtani, amelyeket a kormány a saját szándéka szerint megnyitott. (Dr. Hargitai János: Így van!) Amelyeket nem nyitott meg, mert úgy gondolta, hogy nincsen szükség módosításra, úgy gondolta, hogy ezeken a pontokon nem kell beavatkozni, azokkal mi, ellenzéki képviselők nem tudunk mit csinálni. Mondjuk tehát ki: a költségvetést megalapozó törvények tárgyalásának megkezdéseko r a kormányé a felelősség, hogy olyan törvényeket rake le a parlament asztalára, amelyek segítik a versenyképességet, a növekedést, a vállalkozásokat, amelyek közelebb viszik Magyarországot az eurózónához, amelyek túlélhetővé teszik a válságot, és amelyek lehetővé teszik, hogy amikor a vihar elvonul, és letisztul a kép, akkor Magyarország a régióban ne a legutolsó pozícióból induljon újra. A válság során a világ értékelte az elmúlt évek politikai teljesítményét, és Magyarország elbukott ezen a vizsgán. Meg mérettettünk, és könnyűnek találtattunk. Az írás évek óta ott van a falon, most is ott van, és ha nem térünk észhez, újra bukás lesz a vége. Már persze hogyha nem akarunk évet ismételni, elveszíteni megszokott helyünket, tartósan parkolópályára kerülni, és végleg lemaradni, no nem a legfejlettebbek, nem Anglia vagy Hollandia vagy Németország, hanem regionális versenytársaink, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Románia mögött. Őket is sújtja a válság, de a jegybanki alapkamat náluk harmadanegyede a miénknek. Náluk is csökken a növekedés, de nem lesz negatív előjelű. Olyan törvényekre van szükség a költségvetés kapcsán, ami lehetővé teszi Magyarországon a gazdasági növekedés bizonyos mértékű visszaállítását vagy legalább a visszaesés visszafogását, ami lehetőv é teszi a jegybanknak a mielőbbi radikális kamatcsökkentést, és ami Magyarországot közel viszi az eurózónába való belépési lehetőséghez. Az előttünk lévő költségvetés az elmúlt hetekben előnyére változott, azért, mert a válság hatására olyan kényszerek jel entek meg, amelyeket már jó ideje meg kellett volna lépnünk, csak a politika soha nem érzett önmagában versenyképességi, növekedési oldalról a gazdaság szereplőinek nyomása miatt elegendő kényszert. Most itt van a kényszer. Sokan azt mondták, hogy nekünk M ohács kell ahhoz, hogy változtatni tudjunk. Ma sokan azt mondják: nekünk Mohács kellett. Hogyha komolyan vesszük ezt a lehetőséget, hogy most tudunk változtatni, ha máshogy nem, kényszerek hatására, akkor Magyarországnak az előttünk lévő költségvetésben is ilyen változtatásokra van szüksége. A jelenlegi formában, súlyos korrekciók nélkül ez a költségvetés nem szolgálja Magyarország érdekeit. A költségvetés nem segíti a magyar vállalkozókat, nem segíti a munkahelymegtartást. Az SZDSZ úgy véli, a költségvetés ben kevesebb fűnyíróelvre és több valódi
