Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 6 (173. szám) - Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2396 elhangzottakat, és a munkajogi részét esetleg a munka törvénykönyvében biztosítani és ott módosítani, ha pedig nincs ötlet, hogy miért és milyen feltételek mellett kell előadóművészeti, színhá zinak nevezett, rendkívül kiterjesztett és semmitmondó törvényt alkotni, akkor azt gondolom, nem toldozgatható, foldozgatható, hanem egyetlen tisztességes dolog visszavonni a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Meg adom a szót Pető Iván képviselő úrnak, aki az SZDSZ véleményét ismerteti velünk. DR. PETŐ IVÁN , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Tudom tapasztalatból is és meg is értem, hogy az érintettek, nevezetesen az előadóművészeti törvény által érintettek döntő többsége igenis várja és kívánja, hogy létrejöjjön, megszülessen ez a törvény. Értem és megértem a szempontjaikat. Azt várják egyébként, mint általában az ilyen típusú törvényektől az érintettek, hogy sta bil, kiszámítható rendszer működjön azon a területen, ahol ők tevékenykednek, és különösen fontos szempont, hogy az előadóművészeti terület speciális munkaügyi szabályai legyenek áttekinthetőek, és legyenek figyelembe véve az előadóművészeti terület sajá tosságai. Értem a minisztérium szempontjait is, és megértem, hogy legyen jóval több a normatív szabály a támogatási rendszerben, mint eddig volt, legyen átláthatóbb és kiszámíthatóbb az államigazgatás tevékenysége, illetve az önkormányzatok támogató tevéke nysége, mint eddig. Mindez szerintem rendjén van, érthető is - még egyszer mondom - a kétoldalú igény, és érthető, hogy egymásra is talált ez a két oldal. Azt gondolom azonban, hogy a parlamenti képviselők szempontrendszere ettől még eltérhet. Az én, illet ve a mi szempontrendszerünk eltér ezek szerint az itt elhangzottaktól. Ha jól értem, illetve nyilván jól értem, az előttem szóló ellenzéki képviselők azt mondják, hogy kell ilyen típusú törvény, csak nem ilyen, nem ezzel a tartalommal. A kritikájuk jelentő s részére most nem térnék ki. Szerintem olyasmiről ejtettek szót részben, amely problémákat a törvény kezeli, vagy amelyeket nem kellene kezelni, gondolok itt például olyasmire, hogy rossznak találnám az a törvényt, amely az éves költségektől függetlenül g arantálja a támogatást. Azt nehéz lenne nekem bebizonyítani, hogy például éppen ezért alkotmányellenes ez a törvényjavaslat. De nem az ellenzéki képviselők javaslataival szeretnék foglalkozni, hanem jelezni szeretném, hogy álláspontunk szerint nem feltétle nül szükséges egy ilyen típusú törvény a problémák kezeléséhez, azon célok eléréséhez, amelyekről röviden szót ejtettem, hiszen az éves költségvetésekben, a költségvetésekhez kapcsolódó szabályozásokban, munkaügyi szabályozásokban, törvényekben, kollektív szerződésekben megoldhatók lennének ezek a problémák, és talán nem fenyegetne az a veszély, amiről itt Lukács képviselő úr az imént beszélt, hogy egy más politikai álláspontot képviselő párt vagy pártcsoport esetleges hatalomra kerülése úgy, ahogy van, ezt a törvényjavaslatot vagy az általános szabályozást megváltoztatná, illetve ez természetesen benne van a rendszerben, és akkor mégsem egy átfogó szakmai törvényt kellene megváltoztatni. Amikor a szakma kiszámíthatóságra számít, akkor elég egyértelműen megf ogalmazza - ezt a kulturális bizottság egyik ülésén elég nyíltan megfogalmazta valamelyik színházi vezető , hogy fontos, hogy legyen előadóművészeti törvény, de mit sem ér a törvény, ha nem jár többletpénzzel. Itt mindkét elemnek jelentősége van. Azt gon dolom, hogy ha nem jár többletpénzzel, akkor is, ha olyan nagyon fontos lenne a törvény, akkor nyilván önmagában is fontos lenne. A többletpénzekről részben beszélt Halász képviselő úr, én más összefüggésben említeném. Jelen pillanatban - és ez a pillanat nem egy pillanat, hanem hosszabb ideig fog tartani - valószínűleg a magyar gazdaság, a magyar társadalom jövedelemtermelő képessége nem nő. Ha a törvény bevezetésére szánt többletforrások biztosíthatók, akkor az a veszély fenyeget, hogy a kulturális élet m ás területei viszont ennek hátrányát szenvedik. Tehát vagy teljesül az az ígéret és a színházi vagy az érintett szakmának az a kívánsága, hogy feltétlenül járjon többletkiadásokkal vagy
