Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 6 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - MOLNÁR GYULA (MSZP):
2336 hogy ebben a nehéz helyzetben mi az, amit még mindig véd ez a kormány, mik azok az ügyek - akár a betétesek védelme, akár bizonyos szempontból a munkahelyek, a forint, a nyugdíjre ndszer, ahogy most államtitkár úr is elmondta. Tehát miközben majd fogják látni, hogy a hozzászólásomban egyfajta minőségem miatt - egy önkormányzati szövetség elnöki posztja miatt - nagyon sok olyan kritikus mondatot is meg fogok fogalmazni, ami bizonyos szempontból, sokkal inkább úgy gondolom, hogy feladat mindannyiunk számára, feladat a magyar politikai elit számára, a magyar parlament, a magyar önkormányzati rendszer számára is. (13.50) Nos, szeretnék majd reagálni ebben a rövid hozzászólásban az elmúlt két napban az önkormányzatok ügyét többek által érintett gondolatokra is. De szeretnék egy alapmegállapítást tenni, amit szintén az elmúlt 18 év minden kormányának adresszálni lehet. Mindenki elmondja a költségvetési vitában a finanszírozási reform szüksé gességét, mindenki mindig elmondja, hogy szükségeltetik az önkormányzatok területén megvizsgálni azt, hogy a feladat- és hatáskörök, valamint a finanszírozás hogyan változik. De azt lehet mondani, hogy a világgazdasági válságtól függetlenül 2009 sem lesz a z az év, amikor az önkormányzatok gazdálkodásának reformja bármilyen szempontból megtörténhet. Mi a legnagyobb dilemma, amit, végignézve az elmúlt két, két és fél nap hozzászólásait, igazából még senki nem vetett fel ennek a szférának a képviseletében? Itt arról van szó, hogy általában amikor költségvetést készít egy települési önkormányzat, vagy amikor költségvetésről vitatkozunk, akkor a normatívák valóságos költségekhez való viszonyáról zajlik a vita. Itt egy új szempont meg fog jelenni, amivel szerintem számolni kell mindenkinek. Ez pedig a bevételi oldalon, saját bevételeink körében az iparűzési adó tervezhetősége. Bizonyos verziókban 57 százalékos iparűzési adó többletbevétellel számol a költségvetés. Ma azt gondolom, hogy ha a világgazdasági folyamat ok nem változnak, ennek a realitása viszonylag csekély, arra lehet számítani, hogy sokkal inkább szinten marad. Még egyszer mondom, inkább feladatszempontból mondom el ezeket a teendőket. A másik oldalról nyilvánvalóan az önkormányzatok saját bevételei, de különösen azok körében, akik még ezt megtehetik, nagyvárosok esetében az ingatlanértékesítés mint fontos bevételi elem megjelenik. Nem tudjuk ma azt pontosan kalkulálni és számítani, hogy hogyan, miképpen változik az ingatlanpiac. Szeretnék egy új fogalma t itt a közbeszédbe behozni, ez pedig az, hogy amikor általában számolunk inflációval, és azt számoljuk ki, hogy egy költségvetés milyen inflációs számokat tervez, akkor azt tudnunk kell, hogy az önkormányzatok szempontjából az infláció nem szűken csak azo kra a dolgokra szorítható, amiket általában egy költségvetésnél számolunk. A mi számításaink szerint, még egyszer mondom, mint önkormányzati szövetségi vezető mondom ezt, mivel lényegesen több energiát kell használni, lényegesen több bért kell fizetni, lén yegesen több kiadásunk és költségünk van, az önkormányzatok területén az infláció nyilvánvalóan meg fogja haladni a tervezett mértéket. Ezek azok a szempontok, én persze úgy fogom ezt felvetni, és nyilván önök ezt másképp fogják interpretálni, hogy ez egy feladat, amit meg kell oldani, akár a kormánnyal közösen, akár az önkormányzatoknak maguknak. Szeretnék végighaladni nagyon röviden az önkormányzati miniszter úr gondolatmenetén. Hiszen ő maga kezdte meg ezt a megfogalmazást, én szeretném határozottabban k imondani: az elmúlt 18 esztendőben, szintén azt kell mondjam, függetlenül attól, hogy milyen típusú kormány volt Magyarországon, az önkormányzatok autonómiája a '90es szándékokhoz képest jelentősen csökkent. Az autonómiacsökkenés egyik kézzelfogható eleme azt, hogy egyre több kötelező feladat került telepítésre az önkormányzatokhoz, és emellé általában vagy nagyon gyakran nem rendelték hozzá a megfelelő forrásokat. Ennek ellenére azt mondom, amit miniszter úr is elmondott az expozéjában, hogy bármilyen pén zügyi típusú döntés születik a Magyar Köztársaság parlamentjében
