Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz):
1540 minisz teri válaszban nem ilyesfajta véleménykülönbség körvonalazódott, hanem egy hallgatás és egy ebben megnyilvánuló beleegyezés. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Több kétperces hozzászólásra jelentkezőt a képernyőn nem látok; akk or megadom a szót 15 perces időkeretben Bíró Ildikó képviselő asszonynak, Fidesz. (15.40) BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ugyan többen említették ezt a bizonyos szombati civil egyeztető tanácskozás t, illetve a parlamenti pártok jelenlétében történt tanácskozást, én azt gondolom, hogy mégis érdemes erről egy kicsit részletesebben is beszélni, egyrészt a választók nyilvánossága számára, másrészt a jegyzőkönyv számára sem tanulság nélküli. Ezen a talál kozón mintegy 80 civil szervezet vett részt a 264 aláíróból. A 20 reprezentatív kezdeményező szervezet szándéka az volt, hogy a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény jelenleg zajló módosításánál a civil szervezetek véleményét legalább ann yira vegyék figyelembe, mint tette ezt a kormányzat és a parlament a törvény elfogadásakor. Vagyis azt az igényt jelezték, hogy ebben a szakaszban is fontos a széles körű társadalmi egyeztetés. A mintegy 264 aláíró, akik a civil szektor minden területén do lgoznak, azt bizonyítják, hogy a civil szervezetek számára jelentőséggel bír ez a módosítás, és a találkozón a következő hét pontot terjesztették elő. 1. A kollégiumok maximális taglétszáma maradjon 11 fő. Ezt így határozza meg a jelenleg érvényben lévő tö rvény. Indokolás a következő: a tapasztalatok, a hatékony működés és az elvégzendő munka nagysága indokolja a jelenlegi létszám megtartását. Megjegyzés: a beterjesztett törvénymódosítás 9 főre csökkentette volna a kollégiumok maximális taglétszámát. 2. A t anács és a kollégiumok tagjai tevékenységükért ne részesüljenek automatikusan havi díjazásban - ami a jelenlegi gyakorlat , helyette a testületi üléseken történő részvételük figyelembevételével kapjanak díjazást, és legyenek jogosultak költségátalányra. A z utóbbi szintén a jelenlegi gyakorlat része. A díjazás és a költségátalány mértékét az illetékes miniszter évente állapítja meg. Ennek indokolása a civilek részéről: a javaslat a tapasztalatok figyelembevételén alapul, eredményeként csökkennek a működési költségek - tehát a takarékosság miatt történne ez. 3. javaslat: a jogorvoslat törvénymódosításban jelzett intézményrendszerét javasoljuk kiegészíteni a méltányosság elvével. Indokolás: az NCA eddigi működése bebizonyította, lehetnek olyan kivételes esetek , amelyeket csak a méltányosság elvének alkalmazásával lehet kezelni. 4. A beterjesztett törvénymódosítás kimondja, hogy nem lehet a tanács, illetve a kollégium tagja az, aki bármilyen települési önkormányzat képviselőtestületének tagja. A javaslat az - i tt már többen említették ezt a pontot , hogy a megszorítás csak a tízezer főnél nagyobb lélekszámú településre vonatkozzon. Indokolás: a kormány javaslata méltánytalanul hátrányos helyzetbe hozza a kistelepüléseket, ahol bevett gyakorlat a civilszervezeti képviselők nem pártpolitikai alapon történő beválasztása a képviselőtestületekbe. 5. Egyetértünk az összeférhetetlenség elvének tervezett szigorításával, ugyanakkor javasoljuk az érintettek körének kiterjesztését az illetékes minisztérium és a kezelő sze rvezet NCAval foglalkozó alkalmazottaira is. Nem támogatjuk az összeférhetetlenség három megelőző évre vonatkozó visszamenőleges alkalmazását. Indokolás: a javaslat a szigorított jellegű összeférhetetlenségi elv logikájából következik, és a tavaly elfogad ott összeférhetetlenségi törvénnyel teremti meg az összhangot.
