Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
1491 Az ingatlannyilvántartás kapcsán azért szeretném elmondani a tisztelt H áznak, hogy a legalapvetőbb rendelkezések megjelenésének akadályát mi sem látjuk, a módosításra, a jobbító módosításra nyitottak vagyunk. Azt gondolom, nagyon sok más témát lehetne és kellene is érinteni a polgári törvénykönyv általános vitája kapcsán, és a frakciótársaim ezt meg is fogják tenni az általános vitában, így hát szeretném, ha megjelennének az ellenzéki pártok részéről érdemi és jobbító szándékú módosítási javaslatok, amelyeket nagy tisztelettel várunk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Felszólalásra következik Mátrai Márta, a Fidesz képviselője. Parancsoljon, öné a szó. DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar polgári törvényk önyv, az 1959. évi IV. törvény a rendszerváltás óta napjainkig számos módosítást élt meg, amelynek nem titkolt célja volt a jogharmonizáció, továbbá a nem konvergens normák alkotmányossági kontroll alapján való kiiktatása a jogrendből. Az 1959. évi IV. tör vény átfogó felülvizsgálata 1998ban kormányhatározattal kezdődött. (11.40) Vékás Lajos tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével kilenctagú kodifikációs szerkesztőbizottság kezdte meg a munkáját. A nemzetközileg is elismert tudósokból és bírákból álló szak értői bizottság tíz éven keresztül, több kormány hivatali idején is átívelve, a legnagyobb szakmai alázattal és tudással végezte a polgári jogi viszonyok újraszabályozásával kapcsolatos jogi munkáját. Tették mindezt azért, hogy legyen a Magyar Köztársaságn ak egy olyan polgári törvénykönyve a rendszerváltást követő második évtizedben, amely szolgálja a polgárait és a polgárok szervezeteit. A polgári törvénykönyv nem egyszerűen egy törvénykönyv, hanem egy független, demokratikus jogállamban az alkotmány után a legfontosabb jogszabály. E törvénykönyv határozza meg, hogy a természetes személyek és a jogi személyek milyen feltételek mellett szerezhetnek jogokat és vállalhatnak kötelezettségeket. Rendezni hivatott továbbá a legfontosabb jogállambeli alapelveket, v alamint a tulajdon szabadságának, az egyesülési, a szerződési szabadságnak az érvényesülését is. Vékás professzor urat idézve, úgy szokták mondani, hogy a polgári jogi szabályok, vagyis a Ptk. normái elkísérik az embert a bölcsőtől a sírig, a jogképességtő l a végrendeletig. Tisztelt Országgyűlés! A kilenctagú kodifikációs szerkesztőbizottság köztiszteletben álló tagjainak egyszerűen megköszönték a munkáját. Megköszönték a tízéves munkáját, majd egy egészen más irányultságú munka következett, amelynek a végt erméke az előttünk lévő törvényjavaslat. A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatban a polgárt kerestem, de nem találtam, mint ahogy az értékek őrzését és a megszilárdítását sem. E bevezető után, tisztelt Országgyűlés, a teljesség igénye nélkül észr evételeimet az alábbiakban szeretném összefoglalni. Jogi személyek jogképessége. A 21. oldal 2:41. §a: érthetetlen, hogy a törvényjavaslat miért tolja el a jogi személyek keletkezését és létezését a gazdálkodó szervezetek irányába. Ennek biztos jele, hogy a jogi személyek alaptípusánál a sorrendet a gazdasági társasággal kezdi, és a jogképességet pedig a nyilvántartásba vételhez köti. Ezek szerint például - teszem fel a kérdést - nem ismerhető el jogi személynek az ügyvédi kamara, amelyet az 1874. XXXIV. t örvénycikk hozott létre? A törvényjavaslat 2:42. § (1) bekezdésének határozottan ki kellene mondania, hogy jogi személyt jogszabály keletkeztet, nem törvény, mert ezzel elzárják az önkormányzatokat attól, hogy
