Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
1492 rendeletükkel jogi személyeket hozzanak létre. Ezért összefoglalva, tisztelt Országgyűlés, a jogi személyekre vonatkozó szabályozás zavaros és feltétlenül átdolgozásra, átgondolásra szorul. A törvényjavaslat 24. oldalán található az alapítvány. Nem találtam sem az indoklásban, sem pedig a törvényjavas lat rendelkezései között egyetlen utalást sem arra, hogy az alapítványt nemes célra illik létrehozni. A 2:50. § (2) bekezdése kizárásos megfogalmazással operál: törvénybe ütközés, jó erkölcsbe ütközés s a többi, tehát egy jogi közhelyet használ. Megjegyezn i kívánom, hogy egyetlen jogi személyt sem lehet létrehozni, amely jó erkölcsbe ütközik a kitűzött céljait illetően. A 2:51. § (1) bekezdése álláspontom szerint az üzletszerű gazdasági tevékenységből származó haszonból, a törvé nyjavaslatban felsorolt személyeknek való juttatás tilalma még megijesztésre sem alkalmas. Ugyanis nyugodtan lehet üzletszerű gazdasági tevékenység eredményéből például egy másik alapítványnak juttatni, ahol a tiltott személyek fellelhetőek. De folytassuk tovább! A törvényjavaslat 35. oldal 2:81. §ával kapcsolatban alkotmányossági problémák vetődnek fel, mint azt már a képviselőtársaim is sokszor említették. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos javaslatot, amit a parlament már elfogadott, az Alkotmánybíróság vi szont alkotmányellenesnek nevezett, tehát álláspontunk szerint a polgári törvénykönyvben nem is szerepelhetne. A törvényjavaslat a 40. oldalon kezdi tárgyalni a családjogot. Felhívnám a tisztelt képviselőház figyelmét arra, hogy a Magyar Köztársaság alkotm ányának 15. §a kimondja: a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. Megdöbbentőnek tartom, hogy az alapelvek közül hiányzik a házasság védelmének az elve. Álláspontom szerint ez egyértelműen arra utal, hogy a törvényjavaslat a házasság intézményének jelentőségét, szerepét csökkenteni kívánja, azaz a házasság és a család intézményét nem tekinti védelemre érdemes társadalom- és jogpolitikai célnak. A törvényjavaslat harmadik része rendelkezik a bejegyzett élettársi kapcsolatról és a negyed ik része pedig az élettársi kapcsolatról. Ugyanakkor az alkotmány a házasság és a család intézményét védi, a házasságra alapozott családot, amit egy férfi és egy nő köt saját közös elhatározásukból. Az Alkotmánybíróság 14/1995. határozatában kimondja, hogy a házasság intézménye kultúránkban és jogunkban is hagyományosan férfi és nő életközössége. Az alkotmánybírósági határozat is a házasságra alapuló családot védi, és elutasítja azt a liberális törekvést, amely már az alapelvek között is megjelenik, nevezet esen azt, hogy a bejegyzett élettársi viszonyt a házasság rangjára emeli. Meggyőződésem, hogy a házasság védelme nem hagyható ki a törvényjavaslat alapelveiből. Aggályos a bejegyzett élettársi viszonynak a polgári törvénykönyvben való szerepeltetése, hisze n az Alkotmánybíróság állásfoglalása még meg sem született. A törvényjavaslat nem tesz említést a házasságkötés előtti időszakról, a jegyességről. Eltörli továbbá a 30 napos várakozási időt is. Példaként kívánom felhozni, hogy a jegyesség a német polgári t örvénykönyv fontos jogkeletkeztető eleme. A 30 napos várakozási időnek a felelős döntés meghozatalában, a házasság komolyságának megalapozásában van fontos szerepe, de a legmegdöbbentőbb, hogy a törvényjavaslat meg sem említi a házassági hűség fogalmát, am elyet a túloldalon oly sokszor kifogásolnak, pedig, tisztelt Országgyűlés, ezt még az 1952. évi családjogi törvény is kiemelten kezeli, hiszen a 24. §ában úgy rögzíti, hogy a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak, és egymást támogatni kötelesek. A háza stársi hűség jelenti az egymás iránt érzett szeretetet, megbecsülést, jelenti a biztonságot nemcsak a házastársaknak, hanem a gyermekeknek is. De mi lehet fontosabb ebben a zűrzavaros világban, mint az, hogy a gyermekek olyan családban nőjenek fel, amelyek értékeket közvetítenek számukra és példát mutatnak? De nézzük tovább, tisztelt Országgyűlés, a törvényjavaslatot! A 3:25. § a házasság közjegyzői megszüntetését szabályozza. Felteszem a kérdést az előterjesztőnek, hogy mit jelent a házasság megszüntetése a házasság felbontásával szemben. Még a gondolat is rémisztő, a házasságot azért kell
