Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 16 (156. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
142 köze lmúltban meghozott törvényt, mint ismeretes, az Alkotmánybíróság előtt többen is megtámadták. Az Alkotmánybíróság remélhetőleg mihamarabb dönteni fog az ügyben, mivel a megtámadott törvény 2009. január 1jén lépne hatályba, és a jogbiztonság követelménye n yilvánvalóan ezelőtti elbírálást indokol. Ha az új Ptk.t úgy fogadná el az Országgyűlés, hogy abban a bejegyzett élettársi kapcsolat Alkotmánybíróság előtt megtámadott szabályozása benne maradna, a szabályozás alkotmányellenességének megállapítása esetén az a helyzet állna elő, hogy ezt a nagyszabású törvényt mindjárt megalkotása után és egyben hatálybalépése előtt módosítani kellene. (A jegyzői széket Török Zsolt foglalja el.) Az persze csak a kisebb probléma, hogy ez pestiesen szólva így nagyon “snassz” lenne, sokkal lényegesebb azonban ennél az, hogy egy magára kicsit is adó országgyűlés nem fogadhat el olyan szabályozást, amelyben ilyen, az alkotmányellenesség gyanúját hordozó megoldás szerepel. Itt tehát nemcsak arról van szó, hogy sokunk számára érték eink iránti elkötelezettségből elfogadhatatlan az egyneműek számára biztosított kvázi házasság megoldása, hanem hogy az Országgyűlés ne menjen bele egy olyan szabályozásba, amely későbbi megváltoztatására az Alkotmánybíróság döntése az Országgyűlés egészét , az egyes képviselők értékválasztására tekintet nélkül esetlegesen kötelezni fogja. Ez a fiaskó egyébként elkerülhető lenne azzal, ha a törvényjavaslat tárgyalásával bevárnánk az Alkotmánybíróság döntését, amint azt Répássy képviselőtársam a bizottság ülé sén javasolta. Amikor azt a kérdést kellett eldöntenünk, hogy a törvényjavaslatot most, jelen állapotában általános vitára alkalmasnak tartjuke, akkor ez az alkotmányos probléma minden egyébtől függetlenül elegendő akadály volt ahhoz, hogy erre a kérdésre nemmel válaszoljunk. A másik alkotmányossági probléma ennél is súlyosabb. A törvényjavaslat az úgynevezett gyűlöletbeszéd szankcionálása érdekében változatlanul azt a szabályozást tartalmazza, amit az Alkotmánybíróság a Ptk. korábbi módosításának normakon trollja eredményeként a közelmúltban alkotmányellenesnek ítélt. Egyszerűen minősíthetetlen az az attitűd, amely az Alkotmánybíróság említett döntésének semmibevételével a kormány részéről megnyilvánul. Erre nem válasz az, amit felvetésünkre a miniszter úr a bizottsági ülésen elmondott, mármint hogy a törvényjavaslatot előbb nyújtották be az Országgyűlésnek, mielőtt az Alkotmánybíróság a döntését meghozta volna. A Házszabály az új változat benyújtásának lehetővé tételével megoldást kínál az ilyenféle helyzet elkerülésére. Nyilvánvaló, hogy a kormány oldaláról sem vitatottan alkotmányellenes elemet tartalmazó törvényjavaslatot nem támogathatjuk. Végül a törvényjavaslat több részletével kapcsolatosan felmerült azon kritikákról kell említést tennem, amely egyes pontokon az előttünk fekvő tervezet fogalomhasználatának pontatlanságára, vitathatóságára, sőt szövegezésének színvonalára vonatkozik. A teljesség igényére itt sem vállalkozhatom, csupán rövid utalásokra szorítkoznék. Ilyen kérdés például a dolog fogalmána k korábbitól eltérő meghatározása, a fogyasztói szerződések alkalmazásával kapcsolatos szabályozás, de ilyenek egyes értelmező rendelkezések, vagy a szövegezés színvonalának kritikájára példaként a lízingszerződések és faktoringszerződések szabályozása eml íthető. (11.10) Mondanom sem kell, hogy a törvényjavaslat eme gyengeségeitől a Vékásféle kodifikáció munkája még mentes volt. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzem a kisebbségi álláspontot: az alkotmányügyi bizottság kisebbségi vélem ényen levő képviselői tudatában vannak annak, hogy milyen különleges vállalkozás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az új polgári törvénykönyv megalkotása. Ez a kódex alapvetően kihat jogrendszerünkre, és személyi, valamint vagyon i viszonyainak szabályozásán keresztül döntően befolyásolja az ország polgárainak életét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezért nem mindegy, hogy milyen törvénykönyvet alkotunk. Éppen a felelősség súlyát átérezve…
