Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 16 (156. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
141 amelyben a jogásztársadalom, a szakma szinte teljesen egyöntetű, azonos véleményen van. Az ingatlannyilvántartás közhitelességének megerősítése, az erre szolgáló garanciák biztosítása nem halasztható tovább. Mi lehet erre alkalmasabb helyzet és lehetőség, mint az új polgári törvénykönyv megalkotása? Több kritikus észrevétel merült fel a törvén yjavaslatban megjelenő családjogi szabályozással kapcsolatban. Nem értünk egyet azzal, hogy a törvényjavaslat nem tesz említést a házasság és a család védelmének elvéről, és megelégszik ennek csupán az alkotmányban történő megjelenítésével. Nem értünk egye t azzal sem, hogy ellentétben a hatályos szabályozással, a törvényjavaslat elhagyja a házastársak kötelességeinek köréből a hűség követelményét. Legyen szabad ezzel kapcsolatban utalnom arra, hogy hatályos jogunk jelenleg is jelentőséget tulajdonít ennek a követelménynek, hiszen a hűtlenség köznyelven szólva bontóok lehet, és kihathat a házastársi tartás, sőt még a gyermekelhelyezés elbírálására is. Az apaság vélelmének főszabálya maga is a kölcsönös hűség vélelmén alapul. Leginkább azonban ennek a követelm énynek az erkölcsi tartalmát hangsúlyozzuk. Hiányoljuk, hogy a törvényjavaslat nem vezetné be a több európai országban elfogadott jegyesség intézményét, miközben eltörölné a házasságkötés előtti várakozási idő szabályát. Nem tudjuk támogatni azt sem, hogy a törvényjavaslat a házasság felbontását a közjegyző hatáskörébe utalja. A törvényjavaslat indokolásában ezzel kapcsolatban szereplő érv, nevezetesen, hogy egyéb vitás kérdés hiányában ezt az egyszerű eljárást lenne indokolt követni, nem meggyőző. A bírósá g előtti bontóper sem húzódik el ilyen esetben, egyébként pedig a felek a közjegyző házasságot megszüntető végzésével szemben a törvényjavaslat szerint is bírósághoz fordulhatnának. Számtalan esetben fordul elő az is, hogy az úgynevezett közös megegyezéses bontóperek menet közben vitás ügyekké alakulnak, mert a megegyezés felborul. Ezek a gyakorlati ellenérvek a törvényjavaslat megoldásával szemben, de azt is hangsúlyozni kell, hogy elvi kérdésnek tartjuk azt, hogy a házasság felbontásá nak aktusa a bírói hatalmat gyakorló állami szerv, a bíróság kezében maradjon. Ennek megszüntetését, ami nemzetközi összehasonlításban szinte példa nélküli, rossz üzenetnek tartjuk. A családjogi kérdések közül végül elfogadhatatlan számunkra a bejegyzett é lettársi kapcsolat jelenlegi, a törvényjavaslatba is átvett szabályozása. Ezzel kapcsolatos ellenérveinket az ezt a jogintézményt meghonosító, a polgári törvénykönyv korábbi módosítását tartalmazó törvény közelmúltbeli tárgyalása során kifejtettük. Az alko tmányügyi bizottság ülésén ezek taglalására külön nem tértünk ki, és ezért itt sem kívánok erről részletekbe bocsátkozni, csupán emlékeztetőként azt emelem ki, hogy ez az intézmény valójában az azonos neműek számára kíván burkoltan egy, a házassághoz megsz ólalásig hasonló jogintézményt teremteni, amely alkotmányossági problémákat is felvet. A kérdés alkotmányjogi vonatkozásairól majd később. Problematikusnak tartjuk a cselekvőképesség szabályozására vonatkozó részeit is a törvényjavaslatnak. Úgy véljük, hog y a javaslatban szereplő szabályozás gyakorlati alkalmazása sok nehézséget és problémát fog okozni. Nem tudjuk támogatni azt sem, hogy a törvényjavaslat a naturális obligációk, azaz a bírósági úton nem érvényesíthető követelések körét szűkíteni kívánja. It t egy, a római jogból átvett ősi szabályozás alapvető megváltoztatásáról lenne szó, arról, hogy a törvényjavaslat lehetővé tenné a játékból és fogadásból történő követelések bíróság előtti érvényesítését, amelyre sem most, sem a római korig visszamenőleg n incs és nem is volt lehetőség. A kérdés alapvetően erkölcsi és értéktartalmú, de a jelenlegi, egyben hagyományos szabályozás fenntartása mellett praktikus érvek is szólnak. Képzeljük el azt a képtelen helyzetet, hogy például a kártyajátékokból eredő viták, illetve az ebből eredő követelések bíróság elé lennének vihetők! A bizottság kisebbségi álláspontjának kialakításában nagy súllyal esett latba két alkotmányossági probléma. Az egyik a már bejegyzett élettársi kapcsolat kérdése. Az ezt intézményesítő,
