Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 16 (156. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
138 rendszer váltás alapvető gazdasági és társadalmi változásai következtében szükségessé váló alapvető rendelkezések módosítása több mint félszázra tehető. A törvényjavaslat benyújtását komoly szakmai előkészítés előzte meg, amely - be kell vallani - nem volt minden e setben vitáktól mentes. Tekintettel azonban arra, hogy az előkészítő munka során a polgári jogi jogviszonyok teljes rendszere felülvizsgálatra került, és a benyújtott javaslat a polgári jogviszonyok csaknem teljes területét felöleli, természetesnek fogadha tjuk el a szakmai viták felmerülését, a különböző álláspontok megjelenését. A bizottsági ülés során is felmerült a törvénytervezetet előkészítő szakmai bizottság tervezete és az előttünk lévő törvényjavaslat különbözősége a tekintetben, hogy például a gazd asági jog, az ingatlannyilvántartásra vonatkozó szabályok, a szellemi alkotások joga, a cselekvőképesség szabályozása eltérő bennük. Mi azonban nem azon folytatnánk a hitvitát, hogy eltérőeke a szövegek, hanem azt vizsgáljuk, hogy szem előtt tartva azt a z igényt, hogy a szabályozás a jogalkalmazókat, a polgárokat kell hogy szolgálja, az ő érdekükben álle, az ő javukra szolgále a normaszöveg végső megfogalmazása. A bizottsági ülésen különös vita alakult ki a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos rendelkezésekről . Azonban mind az előterjesztő, mind a bizottság kormánypárti és ellenzéki képviselői egyetértettek abban, hogy az Alkotmánybíróságnak a hatályos polgári törvénykönyvnek a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítása tárgyában hozott júniusi döntése nyomán mód osítani szükséges a törvényjavaslat e tárgyú rendelkezéseit, hisz ezeket az előterjesztő az alkotmánybírósági döntés megszületése előtt fogalmazta meg és nyújtotta be az Országgyűlésnek. A bizottság nagy többsége köszönetét fejezte ki a kormánynak azért, h ogy a törvényjavaslatot a nyár elején már benyújtotta, kellő időt hagyott a felkészülésre, lehetővé tette ennek a terjedelmes joganyagnak az alapos áttanulmányozását. Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalóan azt mondhatom, hogy mind a szükségesség, mind a cél ok, a megoldások tekintetében általános vitára alkalmasnak tartotta az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslatot, támogatta a javaslatban megjelenő új jogintézmények bevezetését. A bizottság 17 igen, 13 nem szavazattal a törvényjavaslatot általános vitár a alkalmasnak tartotta. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti. (10.50) DR. SALAMON LÁSZLÓ , az alkotmányü gyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottságban a FideszMagyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt tagjai fogalmaztak meg a többségi állásponttól eltérő véleményt. Abban teljes volt az egyetértés a bizottságban, hogy időszerű és szükséges egy új polgári törvénykönyv megalkotása, az 1959es Ptk. felett ugyanis valóban eljárt az idő. Nemcsak arról van szó, hogy az 1959. évi IV. törvény e redeti formájában a diktatúra korszakának terméke volt, ami önmagában különböző okok folytán ma már nem is lenne igazán probléma, a rendszerváltozást követően ugyanis folyamatosan sor került a törvény minden olyan módosítására, amelyet a jogállamiság bizto sítása, illetve a magántulajdonára épülő piacgazdaság követelményei szükségessé tettek. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy bár ez a törvény annak idején magán viselte az akkori hatalom politikai megrendelésének jegyeit, de már az eredeti kodifikáció során is sikerült a civilisztika alapjait képező római jogi gyökerekből sok mindent átmenteni. A rendszerváltozás következtében létrejött új gazdasági és társadalmi viszonyok tükrében azonban ez a Ptk., szűkre szabott szabályozási területe folytán, továbbá szerk ezetében, egyes
