Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 16 (156. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
139 jogintézményeiben, jogi megoldásaiban, helyenként szövegezésében is elavulttá vált. Ezen túlmenően a polgári jogi viszonyok átfogó újraszabályozása jó lehetőséget nyújthat az elmúlt 50 év joggyakorlata során szerzett tapasztalatok újragondo lására, a magánjogi viszonyok szabályozásának tökéletesítésére. Véleményünk kialakításánál nem kis mértékben esett latba annak mérlegelése, hogy mennyiben tud az előttünk fekvő javaslat a célkitűzéseknek megfelelni. A civilisztika területe a jognak az a vi lága, amely más jogterületekhez képest a leginkább kapcsolódik a régi gyökerekhez. Közhely, de igaz, hogy a polgári jog jogintézményei alapvetően a római jogban gyökereznek. Ezek az intézmények és meghatározó szabályaik legalább másfél ezer éves, de még in kább kétezer éves múltra tekinthetnek vissza. Szabályozásuk, ha egyes részleteket illetően mutatnak is eltéréseket a mai szabályokhoz képest, a jogintézmények karakterét tekintve hosszú időn át formálódott és kikristályosodott, majd történelmi korokon lény egében változatlanul átívelő szabályokként léteztek és működtek. Ez a jogi világ nem tűri a politika vagy a fantázia ötletszerű beavatkozását, kellően meg nem alapozott rögtönzéseit. Az új polgári törvénykönyv kidolgozása különösen elmélyült és gondos, mag as szintű tudományos, szakmai munkát kíván. E nagyívű feladatnak az elvégzésére a Vékás Lajos akadémikus professzor vezette, kiemelkedő tudósokból és bírákból álló bizottság kapott megbízást. Ez a bizottság tíz éven át munkálkodott a törvénytervezeten, tev ékenységük több kormány hivatali idején is átívelt. Nem titkoljuk, hogy amikor a kormány által beterjesztett, előttünk fekvő törvényjavaslatot a kezünkbe vettük, számunkra az volt az első kérdés, hogy mennyire felel meg a kormány előterjesztése a nagy teki ntélyű kodifikációs bizottság szakértői javaslatának. Egy: a római jog alapjaira építkező, megkérdőjelezhetetlen szakmai legitimitású törvényjavaslattal szemben azok a törvényhozók, akiknek az ügy természetéből adódóan tudása, ismeretei, tapasztalatai nem versenyezhetnek a törvényjavaslatot kidolgozó szakmai grémium kvalitásaival és lehetőségeivel, csak nagy visszafogottsággal és szerénységgel fogalmazhatják meg észrevételeiket. A Vékás Lajos vezette kodifikációs bizottság megbízatását a kormány egy évvel e zelőtt minden elfogadható magyarázat nélkül megszüntette. Az előttünk fekvő tervezet végső formáját az igazságügyi tárca alakította ki. Miután a bizottság a tízéves munkájának eredményét ez év tavaszán “A polgári törvénykönyv szakértői javaslata” címmel me gjelentette, lehetőségünk nyílt ennek és a kormány javaslatának összevetésére. Ebből egyértelműen látható, hogy a kormány - pestiesen szólva - alaposan beletenyerelt a kodifikációs bizottság munkájába. A törvényjavaslat a kodifikációs bizottság megoldásait ól számos ponton eltér, és a változások meglehetősen lényegesek. Már önmagában is kérdéses, hogy elfogadhatóe egy tízéves, kiérlelt munka eredményének ilyenformán történő kezelése és átalakítása. Összevetve a kodifikációs bizottság szakértői javaslatát a kormány által előterjesztett törvényjavaslattal, komoly aggályok merülnek fel bennünk a kormány javaslatának szakmai legitimációját illetően. Ezért úgy érezzük, indokolatlan a törvényjavaslathoz azzal a szakmai alázattal közelíteni, amely egy teljes értékű szakmai legitimációval rendelkező törvényjavaslatnak kijár. Külön rá kell mutatnunk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat a már korábban elfogadott Ptk.koncepciótól is eltér. Ismeretes, hogy a kormány, mégpedig az MSZPSZDSZtöbbségű Medgyessykormány még 2003ban fogadta el az új polgári törvénykönyv koncepcióját az 1003/2003. (I. 25.) számú kormányhatározattal. A Vékás Lajos vezette kodifikációs bizottság a feladatát az ebben a kormányhatározatban elfogadott koncepció szerint végezte el. Ehhez képest meglehetősen meglepő, hogy a kormány törvényjavaslata ettől a koncepciótól több ponton is eltér. Bár annak idején nem merült fel igény arra, hogy az Országgyűlés a polgári törvénykönyvről kétfordulós vitát folytasson és a koncepcióról maga határozzon, anná l inkább indokolt lenne most a koncepcionális kérdésekről lefolytatandó vita megtartása, miután a kormány a törvényjavaslattal a már korábban kialakított koncepciótól eltérő törvényt akar az Országgyűléssel elfogadtatni.
