Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 16 (156. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓ ÉVA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
137 Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága mint első helyen kijelölt bizottság szeptember 9i ülésén tárgyalta a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, ahol a kormány álláspontját Draskovics Tibor miniszter úr képviselte. Örülünk, hogy a kormány álláspontját közvetlenül az előterjesztő minisztertől hallhatta a bizottság , és így lehetőség nyílt a bizottsági vitában koncepcionális jellegű kérdések felvetésére és megvitatására is. Azt hiszem, a szokatlanul hosszú, több mint másfél órás bizottsági vita előrevetíti a parlamenti vita várható időtartamát is. Továbbá az, hogy az általános vitára való alkalmasságról szóló döntés során a koncepcionális kérdéseken túlmenően nagyon sok részletszabály is nagyító alá került, jelzi a téma fontosságát, a fokozott érdeklődést. Miniszter úr bizottsági ülésen elmondott bevezetőjében kiemelt e, hogy ez a törvényjavaslat értékeket közvetít, a mainál egyértelműbben juttatja kifejezésre az ember, a polgár autonómiáját, személyiségének és tulajdonának védelmét. Az államot arra a körre szorítja, ahol az állam jelenléte, cselekvése valóban indokolt. A bizottság többsége egyetértett a javaslatban megjelenő értékválasztással, alapelvekkel. A bizottság többségi álláspontja szerint a kódex erősíti a jogbiztonságot azzal, hogy az állampolgárok számára segíti az önkéntes jogkövetést és megkönnyíti az eliga zodást a magánjogi szabályok között mindazok számára, akik a jogban járatlanok, továbbá biztosítja az új Ptk. és a hatályos jogrendszer közötti koherenciát. Az előzőekben felsoroltakat segíti elő az is, hogy egy teljesen más szerkezetű kódexszel állunk sze mben, mint a jelenleg hatályos Ptk. A javaslat könyvekre tagolódik, ezáltal könnyebb az eligazodás a több mint ezer paragrafus között. Szerkezete áttekinthető, követhető, logikus felépítésű. Jellemzően elmondható, hogy a kódex átfogja a magánszemélyeknek, a közélet és a vagyoni forgalom professzionális szereplőinek, így az üzleti világnak a magánjogi jogviszonyait. Kimondhatjuk, hogy javítja a vállalkozások versenyképességi feltételeit a megújuló polgári jogi szabályozás nyújtotta eszközök alkalmazásával, j avítja a természetes személyek és a mikrovállalkozások esélyegyenlőségi feltételeit is. Azaz egy szociális elemekkel átszőtt, alkotmányosan védett piacgazdaság magánjogi feltételeit teremti meg. A bizottság tagjai az új Ptk.t alapvetően szakmai, az ország gazdasági fejlődését, a polgárok életét hosszú távra meghatározó javaslatnak tekintik. A javaslat felhasználja mindazokat a tapasztalatokat, amelyek az elmúlt évtizedekben felhalmozódtak a jogalkalmazásban, és olyan új szabályozási területekkel is kiegész ül, amelyeket maga a gazdasági fejlődés hozott. Ilyen például a miniszter úr által is említett faktoring és lízing. Ezeknél a jogintézményeknél a gyakorlatban kialakult és a legáltalánosabban alkalmazott megoldásokat vették alapul. Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra a törekvésre, amely több új jogintézménynél tetten érhető és a régi jogintézmények módosítása kapcsán is fellelhető, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévők jogi pozícióját egyértelműen erősíti a javaslat. Így például az életjáradéki tartás i szerződés alapján eltartottak, baleset esetén járadékot kapó, mozgássérült vagy mentálisan károsodott fogyatékos személyek védelme érdekében módosult a korábbi szabályozás. Itt csak példaként került említésre az elévülés szabályainak módosítása, köztük a járadékszerű követelések kapcsán az a módosítás, amely szerint visszamenőlegesen nemcsak hat hónapra, hanem öt évre lehetne érvényesíteni az életjáradék, balesetijáradék- és tartásidíjigényeket. Egy teljesen új irányt láthatunk a kódex első és második k önyvében, akár a cselekvőképességgel kapcsolatban, akár a gondnokság alá helyezési szabályok megújításában, de ugyanígy említhetjük például a szerződésen alapuló haszonélvezeti jog átruházását is. A szabályozást az arányosság, a differenciált megközelítés, a legkevésbé korlátozó alternatíva, a cselekvőképesség védelmének elve figyelembevételével alakították ki. Az előterjesztő által középpontba állított értékekkel, a magánautonómia kiteljesedésével összhangban állónak találjuk és üdvözöljük a végrendeleti v égrehajtó jogintézményének beemelését az új Ptk.ba. A bizottság többsége a törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága kapcsán egyetértett abban, hogy az újraszabályozás szükséges, hisz a Ptk. 1959 és 1990 között is többször módosult, de a
