Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 16 (156. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója:
131 A támogatott döntéshozatal ebben a körben éppen azt szolgálja, hogy az, akinek belátási képessége korlátozott ugyan, de megfelelő támogatással, információval mégis képes önálló döntések meghozatalára, ne fosszuk meg őt ettől a lehetőségtől, hanem adjunk számára megfelelő segítséget, természetesen hatósági eljárás keretében, ott kijelölt támogató segítségével. De nézzünk egy másik példát a kiszolg áltatott helyzetben lévők segítésére a gazdaság területéről. Az itt létrejövő ügyletek sajátossága, hogy jellemzően szabványszerződések, blankettaszerződések, standardizált szerződési feltételek érvényesülnek, különösen a tömeges forgalomban úgy, hogy megl ehetősen nagy információs aszimmetria érvényesül az eladó, a szolgáltatást nyújtó, illetve a vevő, fogyasztó, a szolgáltatás igénybe vevője között. Alapelv az európai jogfejlődésben, és ezt veszi át a javaslat is, hogy az információs aszimmetria egyik, hát rányosabb oldalán álló szerződési alanyt segíteni, védeni, fokozott védelemben részesíteni kell. Ennek megfelelő új szabályokat tartalmaz a javaslat. Mai Ptk.nk is tartalmaz már ennek megfelelőt, de például az ügyfelek fokozottabb előzetes tájékoztatására nézve határoz meg új követelményeket, például az általános szerződési feltételek alkalmazási követelményévé válik az, hogy azokat előzetesen az interneten megfelelő határidő mellett közzé kell tenni. A fogyasztóvédelmi szabályok területén jelentős változá s annak az elvi tételnek a rögzítése, hogy fogyasztónak az adott területen, élettípusban, élethelyzetben laikusnak tekinthető ember tekintendő, aki egy hozzá képest jobban felkészült, professzionális szereplővel találkozik, köt vele szerződést. Ha ez az el v érvényesül, akkor ennek nemcsak a magánemberek és a hozzájuk képest nagyon nagy vállalkozások viszonyában kell érvényesülnie, hanem - és ezt teszi a javaslat - a védelmet ki kell terjeszteni az egyesületekre, az alapítványokra, a társasházakra, és hozzát eszem, az egyéni vállalkozókra és mikrovállalkozásokra is. Igen, tisztelt képviselők, mindazokra, akiknek ismerete, felkészültsége szükségképpen korlátozottabb, mint szerződéses partnerüké. Ez igazi segítség lesz például a hazai kisvállalkozásoknak. Ehhez a célkitűzéshez kapcsolódó utolsó példaként vegyünk egy másik területről egy új szabályt. A törvénykönyv tervezete rögzíti, hogy a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti például a mozgássérültek törvényben biztosított jogainak megsértése. Így a törvé nyben előírt akadálymentesítés jogsértő elmaradása sérelemdíj fizetésével válik majd szankcionálhatóvá. Ez megint hathatós védelem azoknak, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetben vannak, és természetesen ez egyidejűleg többletkötelezettséget ró á llamra, önkormányzatra, mindazokra, akiknek éppen az akadálymentesítés területén dolguk van. A harmadik fő célkitűzés az volt, hogy a gyakorlat, a gazdasági élet változásai által igényelt új jogintézmények bekerüljenek a polgári törvénykönyvbe, illetve a m eglévők a gyakorlat igényeinek megfelelően korszerűsödjenek. Természetes követelmény volt az új Ptk. kidolgozása során, hogy használjon, használjunk fel mindent, ami bevált, ami akár évezredes, akár néhány évtizedes joggyakorlat, amit jogalkotók, jogalkalm azók egyaránt fontosnak, hasznosnak, beváltnak tekintenek. E mellé kellett beemelni az új jogintézményeket annyiban, amennyiben azok a jogbiztonságot nem sértik, illeszkednek, hozzáteszem, szervesen illeszkednek a Ptk. rendszerébe, de új mozgásformákat ter emtenek elsősorban a gazdaság szereplői számára. Ennek jegyében az egyéni autonómia erősítése érdekében a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó, nemrégiben elfogadott és majd 2009. január 1jén hatályba lépő új törvényi rendelkezéseket a javaslat beem eli a Ptk. rendszerébe, hiszen a Ptk. immár, hasonlóan egyébként a nemzetközi szokásokhoz, a családjogot is abszorbeálja, megszünteti annak önálló jogági jellegét, megszünteti annak elkülönült szabályozását. Ez a szabályozás - már a bejegyzett élettársi ka pcsolatra vonatkozó - egyértelművé teszi, hogy mi vonatkozik a háromféle együttélési kapcsolatban lévőkre, a házastársakra, a bejegyzett élettársakra és az élettársként bejegyzés nélkül együtt élők jogviszonyaira, annak keletkezésére, megszűnésére, vagyoni viszonyaikra és természetesen a kapcsolódó kérdésekre, lakáshasználatra, örökségre. (10.10)
