Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 16 (156. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója:
132 Ugyanazokat az elveket viszi tovább a javaslat, mint amiket az Országgyűlés által korábban már e tárgyban elfogadott törvény is tartalmaz. Közismert, hogy az Alkot mánybíróság előtt van éppen az egyik parlamenti párt kezdeményezése nyomán is több indítvány, amely kétségbe vonja ennek az új jogintézménynek az alkotmányosságát. Felvetődött, hogy vajon célszerű, lehetségese az új Ptk.t addig tárgyalni, amíg az Alkotmá nybíróság álláspontja ebben a kérdésben nem ismert. A kormány álláspontja ez ügyben világos, és ezt magam is határozottan osztom. Semmi ésszerű indoka nincs annak, hogy az Országgyűlés ne folytassa le az új polgári törvénykönyv vitáját. Bízunk abban, hogy az Alkotmánybíróság döntése ebben a fontos kérdésben hamar, olyan időpontban, amikor az az Országgyűlésben folyó vitában érvényesíthetővé teszi az Alkotmánybíróság döntését, megszületik. Ha pedig ez később történik meg - hiszen az időpont ismeretlen , akk or a szükséges korrekciót el lehet, el is kell végezni, annál is inkább, hiszen a Ptk. legkorábban javaslatunk szerint csak 2010. január 1jén lép majd hatályba. Meggyőződésem egyébként, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályozás nemcsak alkotmányos, hanem jelentős társadalmi igényt is kielégít. Az örökbefogadási feltételek újraszabályozása megint csak egy olyan terület, ahol új jogintézményeket, új megoldásokat a gyakorlat igényeinek megfelelően hoz a javaslat. Egyes ügyekben méltányosab b megoldás alkalmazását teszi majd lehetővé. A mai, túl részletező, helyenként kazuisztikus szabályozás helyett kibővíti a jogalkalmazói mérlegelés lehetőségét, leginkább azért, hogy megint csak az egyéni élethelyzetekhez lehessen igazítani a megoldásokat. Így például, ha rokon vagy a szülő házastársa az örökbefogadó, a gyámhatóság a gyermek érdekében eltekinthet a korkülönbségre vonatkozó szabályok alkalmazásától vagy a felkészítő tanfolyamon való részvételtől. A gazdasági életben ezt a célt, már az új, a gyakorlat által követelt jogintézmények bevezetését szolgálja például a faktoringra és lízingre vonatkozó szabályok beépítése a polgári törvénykönyvbe, megint csak azzal, hogy ezek a szabályok akkor élnek, ha a felek mást, ettől eltérőt nem kívánnak saját szerződéseikben rögzíteni. Egyébként a törvényjavaslatba e tárgyban beépített megoldások éppen az elmúlt évtized szerződéses gyakorlata, jogfejlődése alapján kerültek kialakításra, a legáltalánosabban alkalmazott megoldást vette át a javaslat. Ennyiben ez a jogbiztonságot szolgálja, de megadja a feleknek az autonómia, az eltérés lehetőségét. Új intézményként került a javaslatba például az első ajánlat joga, amelynek lényege, hogy a tulajdonos kötelezettséget vállalhat arra, hogy ha a tulajdonát a jövőben el akarja adni, akkor először a jogosult számára tesz majd eladási ajánlatot, vagy éppen tőle vár vételi ajánlatot. Ha a jogosult a törvény által megszabott határidőben nem él ezzel a lehetőséggel, akkor természetesen a tulajdonosnak módja van másoktól ajánl atot kérni, illetve másoknak ajánlatot tenni. Használhatják ezt a jogi lehetőséget nemcsak az ingatlantulajdonosok, hanem például egy részvénytársaság részvényesei vagy egy kft. üzletrésztulajdonosai is. Hasonlóképpen új mozgásformát kíván teremteni a jav aslat azzal, hogy a versenyeztetés általános szabályait beemeli az új Ptk.ba, magyarán, amikor nem közbeszerzésről vagy más, törvény által szabályozottan bonyolított versenyről van szó, de mégis valaki, jellemzően persze egy vállalkozás, szeretné valamily en verseny nyomán kiválasztani a számára legelőnyösebb szerződési partnert, akkor ad számára egy mintát, egy sorvezetőt a javaslat. Ettől persze szintén el lehet térni, de segítséget nyújt mindazoknak, akik szeretnék a legjobb szerződési feltételeket egy v ersenyszituációban a maguk számára kialakítani. Talán szokatlan a polgári jog kapcsán, de a kiemelt célok között kell említeni, hogy használjuk és kihasználjuk a polgári jog területén is a XXI. század nyújtotta technikai, technológiai lehetőségeket. Itt el sősorban arról van szó, hogy a korszerű informatika által biztosított lehetőségeket felhasználva magas szintű szolgáltatást, könnyű, kényelmes hozzáférést kell biztosítani mindazoknak, akiknek valamilyen közcélú nyilvántartás kell ahhoz, hogy ügyeiket el t udják intézni, szerződéseiket megalapozottan tudják megkötni. Ehhez szükség van helyenként új, közhiteles nyilvántartások
