Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 16 (156. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója:
130 meg alkotása kizárólag akkor indokolt, ha annak létjogosultsága előzetesen bizonyítást nyer, ha valami olyan közérdek áll fenn, ami miatt nem bízható a felekre, hogy maguk megalkossák kapcsolatuk megbízható szabályozását. Ennek megfelelően a hatályos jogból a javaslat nem veszi át automatikusan a megszokott kötelező szabályokat. Ez a kritikus, már a hatályos szabályozással szembeni kritikus szemlélet eredményezi azt, hogy számos helyen kikerülnek a javaslatból az indokolatlan korlátozások. Más esetekben pedig a korábbi rendelkezések megmaradnak ugyan, de a felek eltérési lehetőséget kaptak, így ha akarnak, eltérhetnek a törvényi főszabálytól. Jól példázza ezt a közös tulajdon szabályozása. Változatlanul az a főszabály, hogy valamennyi tulajdonostárs egyhangú hat ározata kell a rendes gazdálkodás körét meghaladó döntésekhez és a dolog egésze feletti rendelkezési jog gyakorlásához. Vagyis például eladáshoz, megterheléshez. Az életben rengeteg olyan eset lehetséges azonban, amikor ez több gondot okoz, mint haszonnal jár. A hatályos szabályozásnál nagyobb döntési szabadságot ad ezért a javaslat a tulajdonosoknak akkor, amikor lehetővé teszi, hogy a tulajdonostársak - egyébként itt egyhangúlag - úgy dönthessenek, természetesen megfelelő formai követelmények betartása me llett, hogy bizonyos esetekben eltérnek az egyhangúság követelményétől. (10.00) Egy másik példa. A szerződéses szabadság biztosítása érdekében a javaslat főszabályként megszünteti a vételi jog törvényben maximált időhöz kötöttségét. Itt is nagyobb mozgáste ret kíván a szerződés alanyainak adni a javaslat. Ugyancsak mellőzi a javaslat a hatályos szabályozásnak azt az elemét, amely szerint a körülmények megváltozására tekintettel a bíróság mentesítheti a vételi jog kötelezettjét az őt terhelő kötelezettségek a lól. Piaci viszonyok között nincs indok arra, hogy a felek által tudatosan létrehozott kötelezettség alól a kötelezett bírósági segédlettel menekülhessen, és ezzel bizonytalanná tegye a jog érvényesülését. A fejlődés irányát jelzi, hogy a tőkepiaci törvény a tőzsdei termékekre vonatkozó opcióval kapcsolatban a bírósági mentesítés lehetőségét már korábban kifejezetten kizárta. De ebbe a sorba illeszkedik például az az új jogintézmény, ami a szerződésátruházást komplexen, minden elemével együtt teszi lehetővé a jövőben. Jól tudjuk, az üzleti életben erre komoly igény mutatkozott. Hasonlóképpen megnyitja az új törvénykönyv annak a lehetőségét, hogy a szerződésen alapuló haszonélvezeti jogot át lehessen ruházni. A szerződés alanyainak, egyéneknek, vállalkozásokn ak az autonómiáját bővítő rendelkezéseken túl, amelyek meggyőződésünk szerint a versenyképességet szolgálják, a másik kitüntetett cél a kiszolgáltatott helyzetben lévők jogi pozíciójának erősítése. Az esélyegyenlőség biztosítása, a kiszolgáltatott helyzetb en lévő emberek, hozzáteszem, vállalkozások és csoportjaik érdekeinek szem előtt tartása, a laikus fogyasztók és mikrovállalkozások pozíciójának védelme és javítása érdekében a kódex a piacgazdasági vonások mellett, az európai mintákkal egyébként teljes ös szhangban, a fogyasztóvédelmi és szociális szempontok érvényre juttatását is célul tűzte ki. Milyen példákat találhatunk erre a javaslatban? Az új törvénykönyv a fogyatékos emberek cselekvőképességének korlátozására irányadó szabályok terén teljes paradigm aváltásra tesz javaslatot. Az előzetes jognyilatkozat és a támogatott döntéshozatal intézményének bevezetésével, a gondnokság szabályainak megújításával a kódex az emberi jogokat a szükséges legkisebb mértékben korlátozó, de az érintettek érdekeit hatékony an védő új rendszert alakít ki. Arról van tehát szó, hogy azt a kiszolgáltatottságot, amibe ma azok az emberek, akiknek belátási képességük korlátozott, kerülhetnek, hozzáteszem, hatósági döntések nyomán, olyan hatósági döntések nyomán, amelyeknek kereteit persze a törvény határozza meg, nos, ehelyett olyan rendszert szeretnénk kialakítani, ami az egyedi, egyéni körülményekhez jobban igazodóan, nem általában, hanem csak azokra a területekre korlátozva állapít meg cselekvőképtelenséget, helyez gondnokság alá , vagy ad éppen támogatást és segítséget az érintetteknek, ahol az egyéni élethelyzet ezt feltétlenül indokolja.
